Loading...
  • View Larger Image
Szerző: Maráz Zsuzsanna

Miért az Ultrabalaton a kedvenc versenyem?

Ha a Balatonra gondolok, nem a nyaralások jutnak az eszembe, hanem az a rengeteg élmény, amit futóként élhettem át a partján. Nincs olyan része, ahova ne kötne valami emlék.

Visszatekintés: 8 teljesítés – 3 egyéni győzelem

8 alkalommal vettem részt a versenyen, ebből 3 alkalommal csapatban, 2 alkalommal párosban és 3 alkalommal egyéni futóként.  Mindegyik teljesítés nagyon szép emlék, de a legbüszkébb mégis arra vagyok, hogy zsinórban háromszor tudtam győzni egymás után, és én tartom még a női pályacsúcsot is.

2011-ben álltam először rajthoz az 5 fős, Esztergomi Futóművek vegyes csapatával, akkor még 212 km volt a kör és Tihanytól-Tihanyig futottunk.

2012-ben már 4 fős lánycsapattal indultunk. Meglepődtünk, hogy a 3. helyen végeztünk az 5 fős csapatok közt.

2013-ban párosban a legjobb barátnőmmel vágtunk neki a körnek. A kör még itt is 212 km volt, amit Ágival 18:58 alatt teljesítettünk. Ezzel a női páros csapatok közt az első helyen, a férfi párosok közt is a 2. helyen végeztünk.

2014-ben ismét párosban álltunk rajthoz. 18:45 alatt futottuk körbe a tavat, de ez abban az erős mezőnyben csak a 3. helyhez volt elég.

2015-ben úgy döntöttem, hogy megpróbálom egyedül. Izgatottan álltam rajthoz, a leghosszabb táv, amit addig futottam, 140 km volt. Magam lepődtem meg legjobban az eredményen: 21:45 alatt (5:54-es átlag), új női pályacsúccsal sikerült győznöm úgy, hogy csak 3 külföldi férfi ért be előttem. Emlékszem, napokig nem hittem el, hogy én győztem. Óra nélkül, csupán érzésre, de a kezdők óvatosságával futottam. Itt már a megnövelt 221 km volt a táv.

2016-ban már címvédésre készültem, amivel nagy terhet rakva magamra, kicsit elfutottam a verseny elejét, ehhez jött még a hirtelen felmelegedés, ami nagyon megviselte a szervezetem. Azért a címvédés sikerült, és 23:17-es idővel ismét győztem. Később tudtam meg, hogy csak 12 perccel vagyok lemaradva az első férfi mögött, ha tudtam volna, akkor talán az abszolút 1. hely is sikerült volna…  Ám a sportban nincs olyan, hogy ha…

2017-ben harmadszor is elindultam. Ez az emlékezetes, viharos UB volt. Már a táv felénél fájni kezdett a hasam, és ez a fájdalom a célig nem csillapodott. Úgyhogy ez volt a legnehezebb a három egyéni UB indulásom közül. A győzelem azért ezúttal is sikerült, 22:31 alatt értem célba.

Ezzel az UB történetem még nem ért véget. 2018-ban a 24 órás EB miatt mondtam le az egyéni indulásról, de a versenytől nem akartam elszakadni.  Ekkor 4 fős váltóban indultam a versenyen, ahol ismét szép élménnyel gazdagodtam, hiszen végre lazán, minden nyomás nélkül, a párommal és a legjobb barátaimmal futhattunk, „bulizhattunk” együtt. Ők eddig miattam nem futottak az UB-n, hiszen mindig nekem segítettek. Nagyon élveztük, hogy együtt versenyzünk és végig nosztalgiáztuk a kört.

Meglepődve tapasztaltam, hogy mennyire megváltozott az Ultrabalaton, mint verseny. Már nem az a verseny, ami régen volt. Ám ez nem azt jelenti, hogy rossz irányba változott, sőt, örülök, hogy a remek logisztika és a szervezés lehetővé teszi, hogy minél többen kóstolhatnak bele a verseny hangulatába.

Egyéni futóként, és csapatban futva is nagyon szerettem ott lenni, versenyezni. Ami még újdonság volt ebben az évben számomra, hogy most már olyan futókért is izgultam, akik az én segítségemmel készültek fel a versenyre.

Az idei verseny

2019-es UB-t a Japán Sakura Michi verseny miatt „kell” lemondanom. Ám akkor is ott leszek! Hiszen a világ legjobb ultrafutónője, az Amerikában élő Nagy Katalin kért fel arra, hogy kísérjem őt kerékpárral körbe a versenyen. Nagy izgalom és várakozás van bennem. Mindig szerettem volna körbetekerni a Balatont, de így a verseny hangulatával megspékelve hatalmas élményre van kilátás. Katát kísérni pedig nagyon megtisztelő számomra. Remélem, nem teszek rá terhet ezzel, de egy új pályacsúcsra hajtunk!

Ha a Balaton partján állok, vagy lenézek a vízre a Tihanyi Apátságtól, mindig gombócot érzek a torkomban és valami misztikus, felfoghatatlan érzés fog el, hogy ezt a hatalmas, szinte beláthatatlan vizet egyedül futottam körbe, mégpedig úgy, hogy mindhárom alkalommal győzni is tudtam.

Ez sokkal több, mint amit valaha álmodni mertem volna!

Találkozunk az UB-n idén is!

Gyertek és készüljetek velünk! Péntekig még tudtok jelentkezni 12 hetes Ultrabalaton felkészülési programunkra és akár velem közösen felkészülni erre a csodás versenyre! Hajrá!

Címlapfotó: Török Töce Tibor