Loading...
  • View Larger Image
Szerző: Varga Szabolcs

Beköszönnek az Alpok

A hétfői pihenőnap után a körülményekhez képest frissen folytatta útját a Tour de France mezőnye. A keddi napon egy sík etap várt a versenyzőkre, mely ezúttal egy kört írt le Nimes körül 176 km-en keresztül. A rajtot követően nagyon gyorsan elengedett a mezőny öt versenyzőt: Alexis Gougeard (AG2R-La Mondiale), Stéphane Rossetto (Cofidis), Lukas Wisniowski (CCC), Lars Bak (Dimension Data) és Paul Ourselin (Total Direct Energie). A szökést nem engedték igazán eltávolodni, a legnagyobb előnyük 2:15-nél tetőzött. A mezőny tempóját az UAE Team Emirates, a Jumbo-Visma és a Lotto-Soudal csapatai tartották magasan, annak érdekében, hogy a végén a sprinterek csatázhassanak a szakaszgyőzelemért.

A szakasz nehézségét az adta, hogy rendkívül meleg volt aznap, a hőmérséklet olykor a 40-42 ℃-ot is elérte, az aszfalt hőmérséklete 61 ℃. Ilyenkor a frissítés a mezőnyben létfontosságú, versenyzők 10-15 kulacsot fogyasztanak átlagban és gyakran használnak jeget, testhőmérsékletük hűtésére. A szakaszon a 28. km-en történt egy nagyobb bukás, amelybe Jakob Fuglsang (Astana) is belekeveredett. Több helyen csúnyán megütötte magát, így fel kellett adnia a versenyt. A szökevényeket 2,5 km-el a vége előtt érte utol a mezőny. A sprinterek csatájában Caleb Ewan bizonyult a legjobbnak, aki Elia Viviani és Dylan Groenewegen előtt megszerezte az idei Touron a második szakaszgőzelmét. Peter Sagan a negyedik helyen gurult be a célba, ezzel magabiztosan megőrizve zöld trikóját.
Szerdán egy dimbes-domobos 200 km-es etap várt a mezőnyre, mely az utolsó szakasz az Alpok hegyei előtt. Már a szakasz előtti nyilatkozatokból is várható volt, hogy a szerdai napon a mezőny elsődleges célja a másnapi 5000 méter szintet tartalmazó etapra való spórolás jegyében fog telni. A szakasz első kilométerein a mezőny elengedett egy igen nagy 33 fős szökevénycsoportot, így szinte biztossá vált az, hogy a szökevények közül fog kikerülni a győztes. Az elmenésbe több nagyobb név is bekerült, úgy, mint Van Avermaet, Matteo Trentin, Daniel Oss, Bauke Mollema vagy Jasper Stuyven. A szökevények közötti befutó előtt 37 km-el kezdett megbomlani az összhang, és elkezdődtek a támadások.

Végül 11 fő tudott tartós előnyt kialakítani a többiekkel szemben, tele erős versenyzőkkel: Oss, Asgreen, Gougeard, Izagirre, Scully, Trentin, Van Avermaet, Stake Laengen, Skujins, Périchon és King. Az utolsó emelkedő előtt Matteo Trentin gyújtotta be a rakétákat, és sikerült szép lassan egy közel 1 perces előnyt kialakítani. Az emelkedő végén Kasper Asgreen vette üldözöbe Trentin-t, de a lejtmenetben sem sikerült jelentősen faragni a hátányból, így Matteo Trentin 40 pásodperces előnnyel nyerte meg a szakaszt ezzel a Michelton-Scott-nál háromra nőtt a szakaszgyőzelmek száma. A mezőny 20 perces hátrányban poroszkált be a célba. A cél, hogy a másnapi szakaszra spóroljanak, így sikeresen megvalósult.
Mint azt korábban említettem a csütörtöki napon az idei Tour de France legkeményebb szakaszát rendezték. A csütörtöki nap számokban: 208 km, 5000 méter szintemelkedés, egy első és két kiemelt 2000 méter feletti hegy, a Col d Izoard (14 km) és Col du Galibier (23 km). Erről a napról, csak egy szó juthat eszünkbe: brutális. A rajtot követően nagyon nehezen alakult ki a szökés. 44 km-t kellett várni ahhoz, hogy kialakuljon a mezőny számára optimális szökevénysor. Összesen 34 főt engedtek el, köztük a pöttyös trikós Tim Wellens-el, az olimpiai bajnok Van Avermaat-al, Romain Bardet-val és Nairo Quintanaval. Az első kategóriás emelkedőt a Col De Vars-t Tim Wellensnek sikerült elvinnie. A lejtmenetben kezdődtek a támadások: először Nicolas Arndt gurult el, majd 94 km-el a vége előtt Van Avermaat és Julian Bernard lépett meg. A hegytető előtt először Van Avermat-ot, majd pár méterre az Isoard csúcsa előtt Bernard-ot is utolérték. A hegyen először Caruso, majd Bardet haladt át. Ekkorra már Tim Wellens leszakadt, így a pöttyös trikó elveszni látszott számára.

A főmezőnyben az Izoard-on kezdett nőni a tempó a Movistar jóvoltából. A hágó tetejére érve, alig 8 fő maradt az élmezőnyben. A különbség a mezőny és a szökevények között ekkorra csökkent jelentősen. A 23 km-es Galibier 16. kilométerénél Nairo Quintana indult meg a többiekhez képest jelentős sebességkülönbséggel. Egyedül Romain Bardet és Alexey Lutsenko tudta Őt üldözőbe venni a jelentősen megfogyatkozott szökevénysorból. Bardet hatalmas tempót diktált, de mégsem tudott jelentősen közelebb kerülni Quintanahoz. A hegytető előtt lerázva Lutsenko-t, másodiknak gurult át a Galibier hágóján, így szerezve meg a pöttyös trikót Tim Wellens-től. A mezőnyben a várakozásokkal ellentétben nagyon sokáig semmi sem történ a Galibier-en. Az Ineos diktálta az iramot, de nem akkora mértékben, hogy Julian Alaphillipe-nek nehézséget okozzon. Az ember már-már elhitte, hogy a hegyen nem fog történni semmi, mígnem Egan Bernal 3 km-el a hegy vége előtt támadásba lendült. Szépen eltávolodott a csoporttól, de itt már látszott, hogy ez a tempó nem esik jól Alaphillipe-nek. A hegytető előtt Geraint Thomas támadott, ami egyértelműen zavarba hozta a sárga trikóst aki leszakadt.

A támadás a hegytető előtt pár száz méterrel zajlott, így nem alakult ki fél percnél nagyobb különbség. Alaphilippe kiváló lejtőző képességei miatt hamar utolérte a sort. Elől Nairo Quntana magabiztosan őrizte előnyét Bardet-val szemben és másfél perces előnnyel hazaérve megnyerte a szakaszt. Bardet végzett a második, míg Lutsenko a harmadik helyen. Egan Bernal fél percet tudott faragni hátrányából Alaphilippe-hez képest. Az összetett menőknek nincs túl sok idejük, hiszen két erős szakasz van még a versenyből, ahol zavarba hozhatják Alaphilippe-t.