“Azt hallottam… azt mondták… úgy tudom… úgy tapasztaltam… hogy ez a krém segít bemelegíteni az izmaimat futás előtt.”

Bemelegíteni?

Honnan is jön ez a szokás? Az ázsiai kultúrában hasonló összetevőket tartalmazó krémeket alkalmaztak testmasszázsra, amely az izmok terápiás kezelésére szolgáltak. Ilyen elsődleges krém a tigris balzsam is, amelyhez hazánkban is könnyen hozzá tudunk férni. Az 1880-as években lovakhoz alkalmaztak krémeket, ezek utódjai most is beszerezhetők „lóbalzsam”-ként. Ezeket alapul véve készítették az első humán felhasználású krémeket az USA-ban és Európában. A sokak által ismert Bengay például egy francia úr, Dr Bengue találmánya az 1890-es évekből.

Tehát bemelegítő krém. Fontos tisztázni, hogy ezek a krémek nem fogják az izom hőmérsékletét megváltoztatni. A bemelegítő krém használatakor egyedül a bőr felületét stimulálja, nem a mély izomzatra van hatással. Vagyis a bőrt és az alatta levő szöveteket csak vékony rétegben képes felmelegíteni, vagy az ereket tágítani. Mélyen, az izomszövetbe nem hatol. Így látható, hogy az elnevezés megtévesztő, hisz a bemelegítés a használni kívánt izomzat és a szervezet általános felkészítését is jelenti egyben. Az enzimatikus folyamatok beindítását, a hajszálérhálózat működésbe kapcsolását és ahogy benne van a névben, az „üzemi” hőmérséklet elérését az izomzatban.

Amennyiben egy kísérletben az izomzatot szeretnénk hűteni jéggel, a kísérlet során, 30 perc után az izom hőmérséklete 36 Celsius-fokról 28 Celsius-fokra csökken. Ez a csökkenés a bőrfelszín alatti réteg 2cm-es mélységéig történik meg, mélyebben már nem mérhető, a szervezet a vérárammal kiegyenlíti a különbséget. Egy melegítős kísérletnél hasonló adatokat kapunk. Ennek ismeretében érthető, hogy egy krémtől sem szabad várjunk érdemleges hűtő, vagy fűtő hatást. Nem is ezért gyártják őket. A hatás sokkal inkább érzeti, pszichológiai, mint fiziológiai. A krém típusától függően egyben védelmi funkciója is lehet a nyírkos idő, vagy a szél ellen. Főleg a téli szezonban zajló cyclo-cross kerékpáros szakágban népszerűen az e-fajta krémek.

Izomfájdalom esetén lehet haszna és hatása a krémeknek

Az izmok masszírozásának, bekenésének, átgyúrásának van gyógyító, stimuláló, regeneráló hatása, hiszen általánosságban ezeknek a krémeknek az összetevői a felületi, helyi fájdalomcsillapításban segítenek és a mozdulatoknak köszönhetően serkentik a véráramlást. A krém és a masszírozás együttesen már mélyebb szövetrétegeket elérhet és típusától függően nyugtatólag, vagy serkentőleg hathat.

Az ismert illatok, ami a bemelegítő krémekből áradnak általában tartalmazzák az alábbi összetevők valamelyikét: metil-szalicilát, mentol, kámfor, eukaliptusz, chili, gyömbér, fahéj, szegfűszeg, de persze a más hatóanyagok is jelen lehetnek, melyek feladata leginkább a bőr felületének serkentése, stimulálása, melyre válaszreakció a bőrpír, a meleg érzet, a felületi vérbőség. A hatóanyagokon kívül persze más kiegészítő összetevők is jelen vannak a krémekben, olajokban, melyek a termék állagát és a hatóanyagok szállítását hivatottak biztosítani.

Bár a krémek többsége melegérzetet ad, mivel a bőr felszíni ereit tágítják, így hideg időben nem ajánlom annak okán használni, hogy ne fázzon a lábunk, hisz inkább hűlni fog a szervezet, a kitágult erekhez szállított vér hőleadása miatt. Az agyunk is idővel összeköti a krémek illatanyagainak érzetét Pavlovi- reflexként a sporttal. Ahogy megérezzük az illatát az általában verseny előtt használt krémünknek, adrenalin szabadul fel, hisz tudja a szervezet, megmérettetés következik.

Tehát az egy tévhit, hogy a bőrfelszín melegségeét bemelegítésnek lehetne venni

Nincs arra egyelőre kutatás és kimutatott pozitív eredménnyel, hogy edzések megkezdése előtt a krémek, olajok segítenének olyan mértékben hatással lenni az izomzatra, hogy az hatékonynak nevezhetnénk a bemelegítés tekintetében, igaz, negatív hatásuk sincs. Tehát véletlenül se tégy úgy, hogy szimplán csak rákened a lábadra a krémet és úgy gondolod, már indulhat is a verseny.

A hidegebb idő beálltával egyre nagyobb igény merülhet fel arra, hogy melegítő krémeket használjanak a versenyzők edzés, vagy verseny előtt. Legyél figyelemmel ilyenkor arra, hogy milyen mennyiségben és hogyan viszed fel a testfelületünkre. E mellett a réteges öltözködés is megoldás, az ilyen átmeneti időszakokra a karszár és lábszár, kesztyű is olyan kiegészítők segítségével, amiket gyorsan tudunk felvenni vagy levenni attól függően, hogy épp milyen a testünk hőérzete. Emelkedőn könnyen kimelegszünk, ilyenkor érdemes lehet levenni a sapkánk, viszont lejtőre érve újra felhúzni. Egy kemény részfeladathoz is neki szoktunk vetkőzni, majd a levezetéshez ismét felhúzzuk a karszárunk, vagy a kesztyűnk.

Ha úgy döntesz, hogy bemelegítő krémeket használsz, nem árt tisztában lenned azzal, hogy mely területekre és hogyan érdemes alkalmazni, mielőtt kellemetlen meglepetések. A fenti összetevők az érzékeny területeket erősen csíphetik. Így a hajlatok krémezését nem ajánlom, és a szemedet is kerüld. Ha van valamilyen seb a lábadon, azt is messze kerüld el a krémmel.  Krémezést követően pedig lehetőleg egyből moss kezet!

A krémet könnyebb lesz még meleg helyen, zárt térben felvinni, mint szabadtéren, ha nincsenek ideális időjárási körülmények. Melegben sokszor jobban kenhetők és a bőrbe is könnyebben bedörzsölhetők.

Az igazán jó krémek hatása nem múlik el fél óra alatt, hanem akár az egész verseny alatt érezhető

Ahogy írtuk, mély szöveti hatást nem gyakorolnak, de ha már a kellemes meleg, vagy hűsítő érzést megadják és ezzel a komfortunk növelik, ez segíthet az edzéseinkben, vagy a versenyeken. Ahogy fogynak a kilométerek, egyre inkább jól szokott esni ez a kis támogatás. Keress olyan krémet magadnak, amit érzel a bemelegítés közben, de a maraton utolsó kilométereiben is. Nagy erősség különbség lehet krémek között és a sportolók ezeket különböző erősségűnek érzik. Ezért érdemes kísérletezni, számodra melyik márka, melyik terméke működik legjobban. Egyik könnyebben felszívódó lesz, de lehet egy másiknak az illata fog jobban tetszeni. A hatásosság mellett érdemes ezeket a szempontokat is figyelembe vedd a választásnál.

Azt is megemlíteném, hogy a krémet öltözködést követően vigyük fel a lábakra, és lehetőleg ne utolsó pillanatban szőrtelenítsünk, mert bizony irritációt okozhat, a frissen szőrtelenített lábon. Hogy egyszerre mennyit használj? egy diónyi mennyiség általában egy egész lábra elegendő szokott lenni. Javaslom legelőször egy tenyérnyi felületen próbáld ki magadon, nézd meg hogy reagál a bőröd és csak utána használd az egész lábadon a krémeket. Sport után a zuhany lehet tartogat majd egy kis meglepetést, az igazán hosszú távon dolgozó krémek simán éreztethetik még itt is a hatásukat, mikor ráengeded a lábaidra a meleg vizet.

Tehát összefoglalva, a bemelegítő krémek többnyire meleg hőérzetet adnak, amely a hűvösebb időben segít a komfortérzetünkben, de nem helyettesíti a bemelegítését az izomzatnak, átmozgatva azokat, vagy aktuálisan azt a rétegnyi ruházatot, amelyre szükségünk lehet. Természetesen az őszi, téli edzések során fontos azt is szem előtt tartani, hogy sosem az indulási hőmérzetünkhöz öltözünk, hanem átgondoljuk és belekalkuláljuk, hogy az edzés során és végén milyen hőérzetünk lesz, milyen hőmérséklet lesz, s ahhoz igazítjuk öltözékünket is.