A válasz triviálisnak tűnik, de a futás tömeg-, szabadidő-, rekreációs sportként van jelen a többség életében, akik csípőből rávágják, ehhez nekik nem kell edző. Sokan nem akarnak versenyezni, nem akarnak fejlődni, egyszerűen csak kicsit sportolni, és vigyázni az egészségükre. Ezzel nincs is semmi baj, én mégis azt mondom, érdemes kezdőként, hobbisportolóként is edzővel dolgozni, vagy legalább közösségi edzésprogramokban részt venni. Sőt, ki merem jelenteni, hogy éppen kezdőként van a legnagyobb szükség edzőre.

Ha kezdő és/vagy hobbifutó vagy:

A legfőbb érv a hobbifutók részéről az edző nélküli sportra az, hogy a futás egyszerű, bal-jobb, beszív-kifúj. Így születnek az örök kezdők, és az örök újrakezdők. A futásban, mint minden komplex mozgásban nagyon könnyű tévutakra menni, ami „szerencsésebb” esetben csak eredménytelenséggel, és motiválatlansággal jár, rosszabb esetben a rossz edzésmódszer, és helytelen terhelés miatt sérüléssel, fájdalmakkal. Vajon veled előfordult már, hogy ki kellett hagynod 1-2 hetet, hónapot, mert nem bírta a lábad, az izomzatod, a csontozatod? Itt fájt, ott fájt. Az okos futó ilyenkor nem terhel, a céltudatos, és kevésbé tájékozott, pedig elhiszi, hogy „akkor jó, ha fáj”, tolja neki, majd lesérül, és esélyesen hosszú, akár örökös pihenő lesz a vége. Ezért mondom azt, hogy az indulás a legfontosabb. Sok futó van a környezetemben, aki évek óta egy helyben topog, és bár szeretne fejlődni, nem tud, mert nem tudja, hogyan. És van néhány kezdetektől tudatos futó, aki már korai szakaszban közösségi programmal, vagy személyi edzővel készül, és nagyon komoly fejlődéseket látok. Ez pedig a helyes edzésterhelésnek köszönhető, amiről a korábbiakban ITT írtunk.  Mindenki hobbifutóként indul, és persze sokan mondják, hogy nekik ez elég, de vajon ha meglátná magában a potenciált, sikereket, eredményeket érne el a futás terén is ezt mondaná? A saját tapasztalatom alapján nem, mert a siker jó. A tudatos hobbifutók jelentős része lesz aktív versenyző, még ha amatőr szinten is, komoly sikereket tudnak elérni, és ami a fontos, egészségesen, megfelelő intenzitással edzeni, és fejlődni.

Ha haladó futó vagy, de nem tudsz, vagy nem olyan ütemben fejlődsz, ahogy szeretnél:

A saját példám hasonló, bár én hamar, már kezdő futóként is szerettem volna versenyezni, az első majd egy évem az útkereséssel telt. Magamat akartam edzeni, és ezt tudatosan tettem, kutattam, olvastam képeztem magam, fejlődtem is, de egy ponton megálltam. Itt kezdtem el azon gondolkodni, hogy edzővel dolgozom. Jól döntöttem, és tulajdonképpen én innen számítom a futópályafutásomat.

Mi az, ami változott? Gyakorlatilag minden!

Az első, és legfontosabb az volt, hogy megszűnt a bizonytalanság. Megelőzően folyamatosan azon agyaltam, vajon jó-e, amit csinálok, most viszont ez a teher nem az én vállamon volt. Megkaptam az edzéstervet, megcsináltam, és elkezdtem fejlődni. Mint minden kezdő futónak, nálam is az alapállóképesség volt hiányos, s mint kiderült, az alap-állóképességben van a kezdő (értsd minden amatőr) futó legnagyobb potenciálja. ezt a területet nem kiaknázni hiba, és felelőtlenség.

A másik nagyon fontos hozadéka a sérülések hiánya. A megfelelő intenzitáson való terhelés  testreszabott fejlődést hozott, és így fokozatosan a testem is hozzá tudott szokni a terheléshez. Megszűntek a folyamatos fájdalmak, és a sorozatos túlterheléses sérülések.

Az ideális intenzitás másik nagy hozadéka, hogy az edzésmunka fenntartható. Egyrészt, mivel az edzésmunka már edzés közben is rád van szabva, nem fogsz szenvedni, jóleső, felszabadító érzés lesz a futás (többnyire 😀 ), másrészt nem fog annyira leterhelni, hogy másnap ne tudj elmenni futni, mert kifutottad a beled.

Ha versenyre készülsz, az adott szinteden kívül, és a folyamatos és fenntartható fejlődés érdekében nagyon fontos a távlati gondolkodás. Egy jól összeállított edzésprogram hónapokkal előre néz, beállítja a fejlesztés szakaszait, az intenzitását, és a pihenőket, hogy a szervezeted ideálisan és jó ütemben tudjon alkalmazkodni, és fejlődni.

Az edzésmódszerről most szándékosan nem írok, mert sokféle működő módszer, iskola és elgondolás létezik, kinek ez-kinek az válik be. A lényeg, hogy egy olyan emberre bízd magad, akiben nem kételkedsz. (vagy csak a legelején 😉)

Elő kell vennem még egy szintén gyakran előforduló kérdést, ez pedig az anyagi oldala. Nyilván egy egyéni futóedzővel a leghatékonyabb a felkészülés, aki személyre szabottan tudja elkészíteni az edzéstervedet, és folyamatos visszacsatolások során tud reagálni a fejlődésedre. Érthető, hogy van, aki ezt nem engedheti meg magának. Szerencsére van megoldás, ez pedig a közösségi edzésprogram. Működik már olyan közösségi felkészítés, ahol versenyspecifikusan egy általános edzésterv alapján tudsz készülni, és bár személyes visszacsatolás nincs, de a rendszerben beállított személyes edzésadataid határozzák meg az intenzitást, és így szintén egy nagyon hatékony módszere a felkészülésednek, sokkal olcsóbban, mint egy egyénileg veled foglalkozó futóedző.

Összegezve tehát legyél akár kezdő, vagy haladó, biztosan nem fogsz mellé lőni, ha valamilyen edzői támogatással készülsz, sokkal nagyobb eséllyel fogsz eredményeket elérni, fejlődni, és ami a legfontosabb, egészségesen, magadat nem tönkre téve tudsz dolgozni, ami az alapfeltétele annak, hogy futóvá, sportolóvá válhass.