5 dolog, amivel kievezhetsz egy motivációs hullámvölgyből
Nyitok egy erőset. Kb. tízszer láttam a Hat nap hét éjszaka című filmet. Nem tudom, hogy alakult így, aránylag messze és aránylag jó tempóban lehet engem a világból kikergetni a romantikus filmekkel, de van pár olyan film, aminek a hangulata, humora, vagy bármije magával ragad.
#Formábajövök – első hét
Megint több mint 7 órát bringáztam a héten, kilométerben csak 140km jött össze, de ez kicsit csalóka, mert a hülye időjárás, meg a családi logisztika két alkalommal kényszerített görgőre a héten. A Strava adatok nem hazudnak, persze, ahogy a testsúlynál is kicsit összetettebb a kép annál, mint hogy csak a kilókat figyeljük, az edzéseknél sem csak az idő, meg a hossz, ami jellemzi, hanem kedvenc barátunk, az intenzitás is. A pénteki görgős edzésemet meg leginkább nem kívánom senkinek.
#Formábajövök
Szóval az van, hogy a Gömbvillámaink többsége már lassan három hónapja tolja a futást. Éppen ideje, hogy elinduljunk az étrendünket rendbe tenni, és ha már itt tart a csapat, arra gondoltam, hogy becsatlakozom én is.
Szerelembomba, de már kezelem
A futáshoz fűződő jelenlegi helyzetemmel kapcsolatban egy rettenetes Back II Black nóta dallamára egy legalább vicces Irigy Hónaljmirigy feldolgozás jutott eszembe.
Szülinapunkra
Itt ülök a kanapán (hol máshol) és haptákban állnak az ujjam hegyén a szavak. Pötyögnöm kell egy posztot a Plandurance negyedik születésnapjára. Profizmus van, magazin, főszerkesztő és kontentnaptár. Őrület belegondolni, hogy mi lett abból, hogy négy éve leültünk Olivérrel egyet beszélgetni egy Burger Kingben…
Nők, tanulmányút és vágott virág
Ezer helyen hallani és nyilván így is van, hogy a mai kor embere vágyik a mindenhatóságra. Omnipotensek akarunk lenni. Nemcsak a világ, hanem mi is pakoljuk magunkra az elvárásokat, a feladatokat, a naptár és todo lista bejegyzéseket, ha van rá szükség, ha nincs.
Kockás abrosz, mentes víz és almáspite
Szóval az van, hogy ülök itt a kockás abrosz mellett és szeretnék tiszta vizet önteni a pohárba. Sőt, ha már itt tartunk, akkor még a poharat is beteszem a mosogatógépbe fejjel lefelé, ahogy illik és a kristálytiszta pohárba öntöm a kristálytiszta vizet, hogy tiszta legyen, amit mondani akarok.
Nem veled versenyzek
Azért jók ezek a futós kütyük és edzésnaplózós bizbaszok, mert ilyen idegesítően hideg, viszont aránylag nyugodt estéken le lehet ülni a nemlétező kandalló nemlétező tüze mellé, és felpattintva a digitális almanachot és nézegetni az égbe meredő oszlopdiagramokat a Netflix helyett és kicsit visszakattintani az első éveimre és elmerengeni a múlton, most nektek motiváció gyanánt, ha nem baj.
Futókalandok
Szombat dél és itt ülök a kocsiban azzal a szent feladattal, hogy találjak már valami kapcsolatot itt nektek a futás, a kapcsolatok, meg a hétvégi úgy nevezett Valentin-nap között. (Jaja, a kocsiban ülök és írom a cikket, mert Misi fiam (2) most éppen azt játsza, hogy sehol nem hajlandó aludni, csak a kocsiban, nem is akarok erről beszélni.)
Hideg, Dallas, Samu-kalapács
Csak a jó ég tudja, hogy mi vett rá arra, hogy ma elinduljak futni. Kezdjük azzal, hogy nagyságrendileg évek óta nem futottam hétfőn. Mert nem. Nekem is lehet ilyen nünükém, egyébként is a nünükementes emberek elköltöztek, a túloldalon laknak, meg úgy általában véve azt bátran ki is jelenthetjük, hogy nünükementes emberek nem futnak, muglik. Csak élik az életüket és nagy meredt Shrekes macska szemekkel bámulnak rád, amikor meglátnak futni mindenféle unortodox helyeken, meg unortodox időpontokban és unortodox időjárási körülmények között.
