• Veszélyben vagy-e, ha kimész futni?
• Veszélyeztetsz-e másokat, ha a szabadban sportolsz?
• Erősödik vagy épp gyengül az immunrendszer a mozgás hatására?
• Mennyi az ajánlott távolság előzéskor a futók, bringások között?

Dr. Jánosy Gábor a Plandurance futója, aki főállásban a Gróf Tisza István Kórház főorvosa, segített körüljárni a témát. Beszélgettünk a legújabb belga-holland kutatás eredményeiről, és ajánlásokat kaptunk, hogyan viselkedjünk sportolóként is példamutatóan a járvány idején.

A mozgás továbbra is engedélyezett, sőt ajánlott

Testileg, lelkileg és mentálisan is szükségünk van kikapcsolódásra, aktív tevékenységre ebben a mindenki számára szokatlan világrendben, amit a koronavírus-járvány terjedése okán bevezetett intézkedések váltottak ki. Az életünk felfordult, ami eddig rendkívülinek számított, most megszokottá vált, ami természetes volt, most jobb esetben csak korlátozottan engedélyezett, vagy épp tiltott lett. Minden szempontból új élethelyzetre kell berendezkednünk, és a kérdés csak az, hogy ezt rövid, vagy viszonylag hosszú távra szükséges-e terveznünk? Amatőr sportolóként, futóként, kerékpárosként, triatlonversenyzőként bennünket leginkább azok a bevezetett, vagy még csak tervezett kormányzati intézkedések érdekelnek, amik a sportra gyakorolt hatásuk miatt, elsőroban pedig a szabadtéri sportolást érintően tartalmaznak rendelkezéseket. Mindamellett pedig, hogy jogkövető állampolgárként kötelességünk eleget tenni a jogszabályok ajánlásainak, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a koronavírus egészségre gyakorolt hatásait sem.

A szenvedélyes futó, orvosként és amatőr sportolóként is azon a véleményen van, hogy a betegség elkapásának lehetőségén csak a prevenció csökkent, a sportolás önmagában nem jelent immunitást, viszont az erősebb szervezet vélhetően könnyebben birkózik meg a koronavírussal.

“Úgy gondolom, hogy az inaktív emberek közül magas százalékuknál fordul elő túlsúly, aminek a következtében olyan, már korábban kialakult és diagnosztizált betegségekkel nézünk szembe, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség, ami a koronavírus szempontjából eleve egy fokozott rizikófaktort, veszélyeztetettségi státuszt jelent az illetőnek, függetlenül az életkortól. Azt is hozzáteszem saját tapasztalataim tükrében, hogy amióta rendszeresen sportolok, az immunrendszeremben kialakult egy általános védekező mechanizmus, így jóval kevesebbet voltam egyáltalán beteg. A jelenleg érvényben lévő szabályozások, mint tudjuk nemhogy tiltanák, hanem kifejezetten javasolják a szabadtérben végzett sporttevékenységet, ezzel is támogatva az egészségünket. Az érvényben lévő kijárási korlátozás ugyan határozatlan ideig meghosszabbításra került, amit hetente felülvizsgálnak, de a sportkedvelők számára a lényeg, hogy nem kell a négy fal között maradni!”

Változtatnunk viszont muszáj az eddigi szokásainkon

Orvos sportolónk arra hívta fel különösen a figyelmet, hogy hasonlóan az életben megszokott és eddig kialakult rendszeres tevékenységünköz, sportolnunk is másképp kell, mint eddig.

“A kijárási korlátozás nem azt jelenti, hogy ne menjünk futni, ezt nem győzöm hangsúlyozni. Azonban rendkívül lényeges, hogy kizárólag egyedül, vagy a velünk közös háztartásban élőkkel és olyan helyen sportoljunk, ahol lehetőség szerint a közelünkben nincsenek mások. Így semmiképp sem javaslom a klasszikusan népszerű futópályák, és kirándulóútvonalak látogatását, ahol sok hozzánk hasonló sportkedvelővel találkozhatunk. Ebben az időszakban meg kell tanulnunk másokra is gondolni. Azzal, hogy ha kimegyünk futni mondjuk a Margitszigetre, nem feltétlen önmagunkra jelentünk veszélyt, hiszen tudjuk, hogy sokszor a tünetmentes vírushordozó a legveszélyesebb vírusterjesztő. Nem is gondolnánk, de a hírekban javasolt másfél-kettő méteres távolság tartása futva közel nem elegendő. Futás közben a futó körüli mikroklímában akár négy méteres távolságig eljuthatnak ezek az aerosolos cseppek, enyhébb szél esetén pedig akár még távolabb, és még csak köhögni sem kell hozzá, elég, ha fokozottabb tempót diktálva erősebben fújjuk ki a levegőt a szánkon keresztül. Arra pedig igen csekély az esély, hogy a Szigeten rajtunk kívül ne legyen más sporttárs. Kivéve, ha olyan időpontot választunk – kora hajnal, késő éjszaka – amikor nem jellemző a sportolók jelenléte.”

Dr. Jánosy Gábor ajánlásait egy nemrég megjelent belga-holland kutatásban közölt eredmények is megerősítik. 

A Leuveni Katolikus Egyetem és az Eindhoveni Műszaki Egyetem tanulmányában megállapított következtetések értelmében a futók esetében a biztonságos távolság legalább négy-öt méter, míg kerékpárosoknál lassú tempónál minimum tíz, gyorsabb tempónál pedig húsz méter legyen az egészségügyi kockázatokra tekintettel. Köhögés vagy tüsszentés következtében a levegőben maradnak, majd földet érés előtt gyakorlatilag el is halnak a vírusok, azonban futás vagy gyorsabb kerékpározás közben, a tempó miatt a részecskék is felgyorsulnak. A belga és a holland egyetemek kutatói úgy jutottak a fenti következtetésre, hogy különböző helyzetekben, például egymás mögötti szélárnyékban, keresztirányban, átlós mozgásban szimulálták a nyálrészecskék mozgását, és megállapították, hogy sebesség hatására megsokszorozódik azok terjedése, ezáltal pedig a lehetséges fertőzés továbbadása is. A tanulmány arra is fényt derített, hogy egymás mellett futva kisebb eséllyel fertőznek ezek a cseppek, mint amikor egymás után haladnak a sportolók.

Viseljünk maszkot egymásért

A maszkok viselésével kapcsolatban is kaptunk tanácsokat a Plandurance futójától.

“Állóképességi sportolók esetében amúgy sem szokatlan, hogy olyan maszkban végeznek edzést, ami oxigénhiányos körülményekhez hasonlít. Személy szerint becsapásnak érzem ezt a fajta edzésmódszert, mivel a magashegyi viszonyokat nem tudja egy ilyen maszk visszaadni, viselésével pusztán azt érjük el, hogy nehezebben kapunk levegőt. Most a járvány idején azonban kifejezetten ajánlom, hogy futók és kerékpárosok maszkban sportoljanak aképpen, hogy az orr legyen szabadon, és orron át lélegezzenek be, azonban a szájukat fedjék le és úgy fújják ki a levegőt. Ez a megoldás nagyban csökkenti a cseppes fertőzés kockázatának továbbterjesztését.  Az elvégeztt edzés minőségét pedig nem befolyásolja lényegesen. Sokan csak legyintenek, azonban mindig azt mondom, a semminél ez is több.”

A közös felelősségvállalás sportolóként elvárt magatartás, így az orvos arra is felhívja a figyelmet, hogy ha valaki nem érzi jól magát, fáj a feje, gyenge, nincs ereje futni, akkor ne menjen inkább az aznapra kiírt edzésére.

“A jellemző tünetek, a fertőző esetek nagy százalékára igazak, de lehetnek kivételek is. Viszont a rossz közérzet miatt akár fogékonyabbá válhatunk a vírusra. Egy-két edzés elmaradása nem jelent tragédiát, viszont nem érdemes kockáztatni, önmagunk és mások egészségének veszélyeztetését. Felelősségteljesen kell gondolkodnunk, hogy se másokat, se önmagunkat ne sodorjuk veszélybe. A mozgásra mindenkinek szüksége van, aki eddig is sportolt azért, aki pedig eddig nem sportolt, talán pont azért, hogy néha kiszellőztesse a fejét az otthoni négy fal közül. De nagyon fontos szem előtt tartanunk, hogy mindent másképp kell tennünk, mint eddig, még sportolni, futni is.”

További tanácsok a járvány idejére Dr. Jánosy Gábortól

• lehetőleg kerüljük a közkutak, köztéri csapok használatát, mindig legyen nálunk elegendő mennyiségű saját folyadék az edzésre, ha mégis kifogynánk, akkor inkább vegyünk egy boltban palackozott italt
• amennyiben a munkánk engedi keressünk az edzésre olyan időpontot, amikor tényleg be tudjuk tartani az öt-10-20 méteres távolságok megtartását, így menjünk kora reggel, vagy késő este
• keressünk olyan útvonalakat, amit lehet, hogy még mi sem ismerünk, de biztosan kevesebben járják, így feldobhatjuk a megszokott edzéseinket a változatosság varázsával
• ha mégis rákényszerülünk arra, hogy futót előzzünk, kiabáljunk rá – persze ne megijesztve őt – jó előre, hogy kerülni szeretnénk, és kérjük magunknak udvariasan utat, ha pedig bennünket kerülnek legyünk előzékenyek
• legyen nálunk kendő, vagy csősál, amivel az izzadságot is folyamatosan tudjuk törölni magunkról, és figyeljünk arra, hogy ne akkor tegyük, amikor közvetlenül mögöttünk van egy másik sporttárs
• ne fújtassunk erősen, ne ziháljunk, ne fújjuk a levegőbe az orrunkat, és ha köhögni kell, akkor az alkarunkat behajlítva a könyökhajlatba tegyük – sosem tudhatjuk ki fut mögöttünk
• fogadjuk el, hogy az edzésmunkánk minősége most inkább a szintentartásról szól, nem a rekordok megdöntéséről
• száraz nyálkahártya esetén fogékonyabbak vagyunk a felsőlégúti fertőzésekre, ezért fokozottan figyeljünk a folyadékpótlásra