Mint azt sokan közületek tudjátok, a kerékpársportban az edzésed hatékonyságát két paraméter befolyásolja. Egyik a mennyiség, míg a másik az intenzitás. A mennyiséget könnyű megbecsülni, hiszen azt távolságban, vagy időben is meghatározhatjuk. Manapság az idő alapú meghatározás terjedt el széles körben, hiszen ezt nem befolyásolja sem a széljárás, sem a terepviszony, sem az edzettség foka. Az intenzitás meghatározása az országúti kerékpározásban nem egyszerű feladat, hiszen sok sportágtól eltérően a körülmények (domborzati viszonyok, útviszonyok, széljárás) változnak, emiatt nehéz az intenzitást egyértelműen megadni.

Az intenzitás meghatározásainak lehetőségei

1. Az egyik legősibb, és legegyszerűbb módja az intenzitás meghatározásnak „az érzékelésen alapuló erőkifejtés foka „rating of perceived exertion” Itt 1-10-es skála alapján lőhető be az intenzitás, ahol az 1. nagyon könnyű, míg a 10 elviselhetetlenül fájdalmas.
2. Sebességen alapuló intenzitás meghatározás: itt az intenzitás meghatározásához a sebességet vesszük alapul. Az intenzitás pontos meghatározásához tudnunk kell, hogy milyen domborzati viszonyok között fog zajlani az edzés, illetve azt is, hogy mi az uralkodó széljárás, hiszen mindkettő jelentősen befolyásolja a sebességet.
3. Pulzusmérésen alapuló intenzitás meghatározás: a pulzusmérés alapjául az egy perc alatti szív összehúzódások száma szolgál (bpm). Az erőkifejtés hatásására a szívverés fokozódik, hogy az izmokba minél több vér juthasson. A pulzusmérés esetén több intenzitás zónát állítunk fel, melynek alapjául a maximális pulzus vagy az úgynevezett laktátküszöb pulzus szolgál. Az intenzitászónáknak köszönhetően az edzéstervezéskor könnyen meghatározható az intenzitás erőssége, azonban figyelembe kell venni, hogy a pulzust az erőkifejtésen kívül más tényezők is befolyásolhatják (táplálkozás, pihentség foka, időjárás).
4. Watt alapú intenzitás meghatározás: a watt alapú intenzitás meghatározás használatához szükség van egy kerékpárba beépíthető erőmérő műszerre. A wattmérő elhelyezhető a hajtókarban, a pedálban, a hátsó kerékagyban illetve magában a hajtóműben. A műszer a pedálfordulatból és az erőkifejtésből számítja a wattértéket, mely egyértelműen és pontosan mérhető visszajelzést ad a teljesítményről. A zónákat az úgynevezett functional treshold power (FTP) értékből származtathatjuk. Az FTP érték a kerékpáros egy órára vetített maximális átlagteljesítményéből adódik. A watt alapú intenzitásmeghatározás során a pulzusméréssel ellentétben nem a leadott teljesítmény hatását mérjük, hanem magát a teljesítményt, mely rendkívül megbízható és pontos értékeket ad. A wattmérők átlagos hibahatára +- 2%.

Melyik a fentiek közül a legpontosabb és a leghatékonyabb?

A választ könnyen rávághatnánk, és egyszerűen azt mondhatnánk, hogy a fentiek közül a wattmérő pontossága elvitathatatlan. Hiszen a watt alapon végzett edzések alatt nincs külső befolyásoló tényező.  Hátszélben, ellenszélben, emelkedőn vagy síkon mért ugyanolyan watt eredmény ugyanazt az intenzitást takarja, így pl. a 10 perces intervallum edzést, akár emelkedőn, akár lejtőn végezzük a kiszabott 280 watt mindig ugyanazt az értéket takarja. Nincs különbség. Sajnos, ahogy az életben a legtöbb dolog, úgy itt sem annyira egyszerű a helyzet. Önmagában a wattmérő pontos, azonban nem méri a teljesítmény kerékpárosra gyakorolt hatását. Ezt a hatást legegyszerűbben pulzusmérésssel lehet mérni, követni. Akár az edzés alatt elkövetett hibák, mint nem megfelelő táplálkozás vagy nem megfelelő öltözék is látható, megfigyelhető a pulzus változásaiból. Hosszú távon a fáradság monitorozására alkalmas, hiszen az eszköz segítségével a túledzettség elkerülhető, amennyiben figyelünk a sportoló pulzusának abnormális változására, a figyelmeztető jelekre. Mindezt kiegészíti az érzékelésen alapuló erőkifejtés foka, hiszen sokszor bármennyire is szeretjük a számainkat, néha megcsalnak bennünket. Megcsalnak, amikor nagyon fáradtak vagyunk és ilyenkor sem a wattmérőben, sem a pulzusmérőben nem bízhatunk, csak a jóöreg érzésekben. Megcsalnak a számok mezőnyversenyek közben is, hiszen ilyenkor olyan gyorsasággal változik az intenzitás mértéke, és annak hossza, hogy sem a pulzus sem a watt adatainkban sem bízhatunk és sokszor nincs is idő figyelni azt. Ekkor is leginkább az érzéseinkben bízhatunk. Nem könnyű feladat az érzéseinkben bízni, de önmagunk és korlátaink megismerése talán a legfontosabb dolog a sportban. Ennek megismerését, nagyban segítik a pulzus és watt alapú mérőeszközök, hiszen segítségükkel felfedezhetjük teljesítőképességünk határait, megismerhetjük erősségeinket és gyengeségeinket. Természetesen minél gyakorlottabb egy kerékpáros, minél több tapasztalata van az érzéseiről, határairól, illetve a wattokról és a pulzusról, annál jobban fogja “érezni” hol vannak a határai, mit-hogy reagáljon le. Ezt nevezzük rutinnak. Egy kezdőnél a rutin hiánya egyértelműen látszik, és a mérőeszközeink ilyenkor jelentenek óriási támaszt, hiszen magabiztosságot és megfelelő visszajelzést adnak, azzal kapcsolatban hogy a kellő erővel terheljük-e a pedált.