Skip to content

Ez a Giro örökké emlékezetes marad!

Vasárnap véget ért a Giro d’Italia, méghozzá hatalmas izgalmak mellett.

Félelmetes, hogy egy ilyen hosszú verseny első két helyezettje között összesen ennyi perc legyen. Hogy pontosan mennyi az ennyi? Az az utolsó heti beszámolómból ki fog derülni.

Az utolsó hét

Az a hét, amikor már minden sokkal nehezebb. A harmadik héten válik a háromhetes verseny igazán háromhetessé. A lábak nagyon nehezek, a pulzusadatokból nagyon nehéz ilyenkor bármit is kiolvasni, annyira fáradt a versenyzők keringése. A harmadik héten szoktak a nagy feltámadások és mélybe zuhanások megtörténni. Kemény dió.

Viszont egy biztos, hogy a mezőny egyetlen magyar tagjáról, csak szuperlatívuszokban lehet nyilatkozni, annyira érett és komoly versenyzést mutatott. Az összetett esélyesek versenye pedig semmiképpen sem úgy alakult, mint előzetesen vártuk volna. De haladjuk szépen sorban, az események láncolatában.

Kerekecske dombocska

A második pihenőnapot követően Udine és San Daniele del Friuli között egy 229 kilométeres szakasszal folytatódott a Giro. A szakasz egy második – Madonnina del Domm (10,1 km, 7,4%) – és öt harmadik kategóriás emelkedőt – Monte Spig (4,7 km, 8,2%), Monteaperta (3,3 km, 7,6%) és a körpályán háromszor a Monte di Ragogna (3 km, 9%) – tartogatott a versenyzők számára.

A rajtot követően egy kimondottan nagy létszámú, 28 fős szökevénysor alakult ki, benne kimondottan jó nevekkel: Manuele Boaro (Astana), Jan Tratnik (Bahrain-McLaren), Filippo Zana (Bardiani CSF Faizané), Matteo Fabbro (Bora-Hansgrohe), Joey Rosskopf (CCC Team), Ruben Guerreiro (EF Pro Cycling), Sergio Samitier (Movistar), Salvatore Puccio (INEOS-Grenadiers), Valerio Conti (UAE Team Emirates) vagy éppen Giovanni Visconti (Vini Zabú-KTM). A szökevénysorban két csata bontakozott ki egymást követően. Volt egy ponttrikóért folyó csata Guerreiro és Visconti között, melyből mindketten 2-2 hegyet vittek el.

A szökevények közül Boaro és Tratnik kettősének sikerült ellépni miután megfogták Guerreiro-t az utolsó pontszerzését követő lejtmenetben. Tratnik az utolsó előtti körben lerázta magáról Boaro-t és egyedül maradt az élen. Nagyon szépen beosztva az energiáit tempózott, mígnem az utolsó körben a Monte di Ragogna harmadik mászása végén Ben O’Connor (NTT Pro Cycling) érte utol Tratnik-ot, és együtt kezdték meg a lejtmenetet. A befutónál Tratnik bizonyult erősebbnek, és nyerte meg a szakaszt. Az összetett esélyesek nyugodtan, semmitől sem zavartatva 13 perces hátránnyal érkeztek meg. Persze ez sem volt ok nélkül, hiszen a keddi napot követően kettő nagyon nehéz hegyi szakasz várt a versenyzőkre.

Felkészülés a végjátékra

A 17. szakasz Bassano del Grappa és a Madonnina di Campiglio csúcsa között 203 kilométeren került megrendezésre. A szakasz igen brutálisnak ígérkezett. Nem elég, hogy egy 12 km-es 6% meredekségű hegyen volt a befutó, előtte két első és egy harmadik kategóriás hegyet kellett megmásznia a mezőnynek.

A rajtot követően egy tizenkilenc fős csoport szakadt el a mezőnytől, tele nagy nevekkel: Hermann Pernsteiner (Bahrain-McLaren), Ilnur Zakarin (CCC Team), Ruben Guerreiro (EF Pro Cycling), Thomas De Gendt (Lotto-Soudal), Davide Villella (Movistar), Ben O’Connor (NTT Pro Cycling), Rohan Dennis (INEOS-Grenadiers) vagy éppen Diego Ulissi (UAE Team Emirates).

A kék trikó versenyét a mai szakaszon egyértelműen Guerreiro nyerte, hiszen a másik érdekelt Visconti nem került bele a szökésbe. A nap végére a kis portugál át is tudta venni a kék trikót. A szökevények sora öt és fél perc előnnyel érkezett az utolsó hegy lábához, ahol Rohan Dennis és Thomas de Gendt kettőse próbálkozott ellépni. Végül nem nekik sikerült a hazaérés, hanem a tegnapi nap második helyezettjének, Ben O’Connor-nak az akciója bizonyult eredményesnek, aki 8 km-rel a hegytető előtt robbantott, ezzel megnyerve a szakaszt. Az összetett esélyesek együtt megérkeztek, időkülönbségek nem alakultak ki, így továbbra is Almeida vezet összetettben. Attila tizenegy és fél perces hátránnyal ért be, továbbra is őrizve a 24. helyet. 

Végjáték első felvonás

A 18. szakasszal elérkeztünk a Giro legkeményebb napjához, ahol a monumentális 25 km-es Stelvio emelkedőjét is teljesítenie kellett a mezőnynek, ezen kívül a szakasz tartalmazott egy második – Campo Carlo Magno (14,2 km, 5,8%) és két első kategóriás hegyet a P.Castrin (8,6 km, 8,9%) és Torri di Fraele (9 km, 6,8%), mint hegyibefutó. A rajtot követően kialakult a nap szökése, melybe 15 kerékpáros került be. De ez a nap nem a szökevényekről szólt, hanem az összetett esélyesek csatájáról, ami Stelvio emelkedőjén kezdődött el igazán, 145 km-rel a rajtot követően.

Elsőként Domenico Pozzovivo (NTT Pro Cycling) adta meg magát az összetett esélyesek közül. Őt követte a rózsaszín trikós Joao Almeda, aki a hegy felénél úszott meg. A tempót pedig nem más szolgáltatta, mint az időfutammenő Rohan Dennis (Ineos), aki csapattársáért, Tao Geoghegan Hart-ért dolgozott kőkeményen. Az ő tempójának lett áldozata a továbbiakban Jakob Fuglsang és Vincenzo Nibali is. A szelektálás addig folytatódott, amíg végül négyen maradtak a sorban: Dennis, Geoghegan Hart az Ineos-ból, Kelderman, és Hindley a Sunwebből. Az utolsó szökevényt a csúcs előtt 5 km-rel érték utol, ekkor szakadt le a nagy esélyes Wilco Kelderman a sorról. A helyzet pikantériáját az adta, hogy Hindley volt a segítője Keldermannak, de Hindley bírta a tempót és nem szakadt le Keldermanhoz, hogy segítsen neki. Nehéz helyzet, de a Sunweb úgy látta jónak, hogy biztosabb a csapat számára, ha Hindley tovább megy, hiszen ekkor nem lehetett tudni, mennyire rogyott meg Kelderman.

Az emelkedőre végül hárman értek fel, Dennis vezetésével. A lejtmeneten és az azt követő síkon tovább tempózott Dennis, és szépen távolodtak a többiektől. Az utolsó emelkedő előtt Dennis kiborított és átadta a terepet Hindley és Geoghegan Hart kettősének, ahol Hindley nagyon szerencsés helyzetbe került, hiszen a leszakadt Keldermant „segítve” nem kellett vinnie a tempót, hanem ezt a lehetőséget átadhatta a fiatal angolnak. A végén Hindley frissebben ért a hajrához és sikeresen lehajrázta Tao-t, így megnyerve a királyszakaszt. Az összetett állása ezzel az etappal teljesen felborult, a verseny előtti nagy esélyesek, Nibali, Fuglsang és Majka lőtávolon kívül kerültek. Joao Almeda elvesztette a rózsaszín trikót, amit Kelderman a leszakadása ellenére átvehetett. Az összetett első három helyezettje, Kelderman, Hindley és Geoghegan Hart között csupán 15 másodpercnyi különbség lett a szakaszt követően. Valter Attila ezen a szakaszon kicsit hátrébb érkezett meg a szokásostól és majd 48 percet kapva a 79. helyen zárt.

Intermezzo

A 19. szakasz eredetileg egy brutálisan hosszú, 258 km-es etapnak ígérkezett. A hossza azért is volt különleges, mert másnap egy durva hegyi szakasz következett volna, ami az elmúlt napok brutális szintemelkedései után igen kemény erőpróbának bizonyult volna. Szóval 258 km. Azonban a rajtnál elkezdett ömleni az eső és a fáradt kerékpárosok behúzták a féket a rajtot követő huszadik km-nél, és kierőszakolták a rendezőktől, hogy rövidítsék a szakaszt 120 km-re. Végül busszal vitték a versenyzőket az új rajthelyszínre, ahonnan elindulhatott az utolsó sík mezőnyszakasz a Giro-n. A rajtot követően nyolc főnek sikerült elszakadnia a mezőnytől.

A táv feléig a Bora-Hansgrohe diktálta a főmezőny élén a tempót, hogy Sagant helyzetbe hozzák. Az üldözés során nem sikerült a szökevényeknek egy percnél távolabb jutni, ám mivel senki sem segítette a német sor munkáját, így egy idő után feladták a vezetést és elengedték teljesen a szökést. A szakaszt végül a kiváló időfutammenő, Josef Cerny nyerte a CCC-ből, aki az utolsó harminc kilométeren belül ellépett a szökevénytársaitól. A főmezőny bő tizenegy és fél perc lemaradással ért célba, Valter Attila a 64. helyen zárt. Az összetett helyezések nem változtak.

Végjáték második felvonás

A 21. szakasszal elérkeztünk a Giro utolsó hegyi etapjához, melynek útvonalát jelentősen át kellett tervezni a covid járvány miatt. Kikerült az útvonalból két brutális hegy: a Colle dell’Agnello és a Col d’Izoard. Helyette a Sestriere emelkedőjét kellett megmásznia a mezőnynek: háromszor. A rajtot követően egy viszonylag nagy, huszonegy fős szökés alakult. A főleg összetett menők segítőiből és sprinterekből álló szökevénysor inkább tűnt előretolt helyőrségnek, mint szakaszgyőztes esélyesnek.

A sestriere-i első mászás során a sprinterek leszakadtak, a szökevények pedig elkezdték támadni egymást. A lejtmenetben Ballerini (Deceuninck-Quick Step) lépett el. A főmezőnyben az Ineos diktálta a tempót Rohan Dennis irányításával, aki a sestriere-i első mászás alkalmával szépen rostálta a mezőnyt, de Valter Attila szépen tartva magát a 20. helyen tempózott. A második mászás már jóval keményebbre sikerült, Dennis tempója leszaggatott mindenkit, kivéve Hindley és Geoghegan Hart kettősét. Ezzel szinte lemásolva a két nappal korábbi stelvio-s szakaszt. Attila az utolsó kört nagyon előkelő helyről, a rózsaszín trikós Wilco Kelderman sorával együtt kezdhette meg. A harmadik körben az összes szökevényt utolérve, a két összetett esélyes csatája bontakozott ki a szakaszért. Hindley az utolsó három kilométeren belül többször is betámadta Geoghegan Hart-ot, de nem sikerült érdemben eltávolodnia tőle. Így a szakasz ismételten sprinten dőlt el köztük, immár harmadjára, melyet ezúttal Geoghegan Hart nyert.

Ezzel a szakasszal minden idők legszorosabb háromhetes végjátékát láthattuk, hiszen az utolsó, mindent eldöntő milanói időfutam előtt azonos idővel álltak összetettben. Ilyen soha, de soha nem fordult elő a háromhetes versenyek több mint százéves történetében. Kelderman a szakaszon mutatott teljesítménye miatt elvesztette a rózsaszínt és visszacsúszott a dobogó harmadik helyére. A rózsaszínt végül Hindley vehette fel a Giro eddigi két időfutamban elért jobb időfutameredményei miatt. Itt emlékezzünk meg Valter Attila hatalmas teljesítményéről, hiszen a top 10-ben 9. helyen ért célba, olyan neveket előzve, mint Nibali, Fuglsang vagy Pozzovivo. Azt gondolom, hogy ez egyértelműen kerékpártörténelmi pillanat, amire nagyon büszkék lehetünk!

Finálé

Cernusco sul Naviglio és Milánó között egy 15,7 kilométeres, teljesen sík időfutammal zárult az idei Olasz Körverseny. Ennyire szoros eredménnyel sohasem kezdődött még utolsó szakasz a háromhetesek történelmében. Előzetes szakértői nyilatkozatokból Tao Geoghegan Hart tűnt esélyesebbnek. Az időfutamot nem túl nagy meglepetésre Filippo Ganna (INEOS) nyerte 17:16-as idővel, 30 mp-cel megelőzve a második helyezettet, 54,6 km/h átlagsebességgel. Ez a teljesítmény önmagában is hatalmas, de így egy háromhetes körverseny végén félelmetes erővel bír. Az összetett menők párharcát végül Tao Geoghegan Hart nyerte, aki 39 másodpercet adott Hindley-nek, aki ezzel megnyerte a 2020-as Giro d’Italia versenyét. Attila az időfutamon 41. helyen zárt, összetettben pedig a 27. helyen fejezte be a versenyt.

Azt gondolom, hogy kimondottan izgalmas és tartalmas versenyt hozott az idei Giro. Az előzetesen elkönyvelt összetett esélyesek közül többeknek fel kellett adniuk a versenyt, de azért maradt pár nagy név a mezőnyben ennek ellenére is. De sem Nibalinak, sem Fuglsang-nak, sem Pozzovivo-nak nem sikerült a legjobbak közé kerülnie.

Ez a verseny egyértelműen a generációváltás jegyében telt. A fiatalok nem csak kopogtatnak az ajtón, hanem teljes erővel berúgták azt. A sors furcsa fintora, hogy Geraint Thomas kiesése nélkül Geoghegan Hart sohasem nyerhette volna meg ezt a versenyt. De ő élt a lehetőséggel és remek versenyzéssel megszerezte az összetett első helyezésért járó rózsaszín trikót. Igaz, hogy a versenyen egy percig sem viselhette, de a legfontosabb pillanatban, a végén igen.

Valter Attiláért pedig egy ország szorított, és ezzel a versenyzéssel bebizonyította, hogy nemcsak helye van a legjobbak között, hanem a kiemelkedő eredmény sem kizárt. Ezúton is gratulálunk Attilának a kiváló szerepléséhe!

Hivatalos végeredmény:

Összetett:

  1. Tao Geoghegan Hart (INEOS-Grenadiers) 85:40:21
  2. Jai Hindley (Team Sunweb) + 39 mp
  3. Wilco Kelderman (Team Sunweb) + 1:29

Kék (hegyi) trikó:

  1. Ruben Guirrero (EF Pro Cycling) 234 pont
  2. Tao Geoghegan Hart (INEOS Grenadiers) 157 pont
  3. Thomas de Gendt (Lotto Soudal ) 122 pont

Ciklámen (sprinter) trikó:

  1. Arnaud Démare (Groupama – FDJ) 233 pont
  2. Peter Sagan (BORA – hansgrohe) 184 pont
  3. João Almeida (Deceuninck – Quick Step) 108 pont

Képek forrása: https://www.giroditalia.it/en/media-center/ és Valter Attila Facebook oldala







Dr. Molnár Attila
Dr. Molnár Attila
Tovább olvasom
"Az, hogy 25 km futás után nem fáradok el, annak az eredménye, hogy ilyen edzéstervvel futok. A szakmai megalapozottság gyakorlatban is bizonyított, meghozza a várt eredményeket. Még úgy is, hogy azt érzem lassabban futok, mint tudnék és a pulzusomat is figyelnem kell, de megvan az eredménye!"
Balogh Györgyi
Balogh Györgyi
Tovább olvasom
"A jelentkezésem után időpontot kellett foglalnom az első konzultációra. Amikor csörgött a telefon, egy nagyon kedves női hang mutatkozott be Nagy Mariann edző személyében és számomra meglepő módon kérdéseket tett fel, annak ellenére, hogy az adatlapot kitöltöttem. Megbeszéltük, hogy milyen egészségügyi problémával küzdök, a z első pillanattól kezdve megtaláltuk a közös munkához szükséges összhangot."
Bognár Gabriella
Bognár Gabriella
Tovább olvasom
"A Plandurance-el nincs helyhez kötöttség. Ő kiírja a TP-ben ,Te megcsinálod bárhol vagy is a nagy világban. Kiértékelik ha kell beszéltek róla. Aztán közösen örültök a sikernek mert az garantáltan nem marad el."
Előző
Következő

Futóéletünk a világjárvány után

Több mint két hónap telt el a koronavírus miatti intézkedések bevezetése óta. Fokozatosan kezd az élet is visszarendeződni a normál kerékvágásba, egyre több munkáltatónál visszatérnek a dolgozók a home office-ból, kezdenek megtelni az irodaházak is élettel, újranyitnak a vendéglátóhelyek. A
Tovább >>

Az ultrafutó szenvedésének 15 állomása

Egy ultramaratoni távú futóverseny közeledtével a felkészült rajthoz állás fontos lépése, hogy mentálisan is ráhangolódj az előtted álló feladatra. Teljesen természetes, pláne, ha a közelgő megmérettetés lesz az első ilyen hosszabb jellegű kihívásod, hogy sok gondolat kavarog a fejedben, és a bizonytalanság is
Tovább >>

TrainingPeaks alapozás – homeosztázis, stressz, szuperkompenzáció

A Fuss Te is Akadémián mi Olivérrel a TrainingPeaks nevű rendszert használjuk arra, hogy az edzésprogramodat bevéssük és annak végrehajtását és a fejlődésed alakulását monitorozzuk. Nekem az a tapasztalatom, hogy nem csak szívesebben csinálja a programot egy olyan sportoló, aki
Tovább >>

Gyakorlati tanácsok időszűkében szenvedő sportolók részére

Hobbi sportolóként az egyik legnagyobb ellenségünk az idő! No nem feltétlenül a verseny stopper órájára gondolok most, hanem a mindennapok rohanó perceire, óráira. Mindannyian iskola/munkahely/család/stb. mellett próbáljuk kihozni magunkból a legtöbbet.
Tovább >>