Sőt, legyél is, ha teheted. De természetesen rengeteg kérdés merülhet fel benned. Hogyan befolyásolja a véradás a teljesítményt? Lehet valaki állóképességi sportolóként rendszeres véradó? Most minden kérdésre választ kapsz.

Szervezetünk optimális működéséhez elengedhetetlen a megfelelő vérmennyiség, ha fokozott terhelésnek akarjuk magunkat kitenni, akkor különösen. Vérünk feladatai közé tartozik az oxigén, a szén-dioxid, a tápanyagok, hormonok, salakanyagok szállítása, de kiemelten fontos szerepet játszik a szervezet hőháztartásában és a kórokozók elleni védelemben.

A tudomány jelenlegi állása szerint a vért képtelenek vagyunk mesterséges úton előállítani, a vér csak vérrel pótolható. És nagyon sokra van szükség, mert balesetek komoly sérültjeinek ellátásához, műtétek során, és számos súlyos betegség csak a véradásokon begyűjtött vérből előállított készítmények révén válik kezelhetővé.

Minden egység levett vérből háromféle vérkészítményt állítanak elő: vörösvérsejt-koncentrátumot, trombocita-koncentrátumot és friss, fagyasztott plazmát. Innen ered a mondás, hogy: 

“Adj vért és ments meg három életet!”

Mind az élsportban, mind az amatőr sportban kiemelten nagy arányban találunk olyan embereket, akiket meg lehet szólítani, hogy segítsenek. Véradásra is szép számmal jelentkeznek, mert tudják, hogy edzettek, egészségesen élnek és átélték már egy-egy verseny alkalmával, hogy milyen elesettnek, gyengének lenni. Olvassuk, tudjuk, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat készletei rendszerint hiányosak és hosszabb időre vonatkozó előre feltöltésük is lehetetlen, mert bizonyos trombocita készítmények csupán 5 napig használhatóak fel, ezért a véradásoknak folyamatosnak zajlaniuk kell.

Természetesen felmerül bennünk a kérdés, hogy a mi teljesítményünket, a hétköznapok csatáit az edzések kivitelezésével, a gondosan megtervezett felkészülésünket, a várt versenyt mennyiben befolyásolja, ha elmegyünk vért adni.

Kiből lehet véradó?

Vért adhat az a 18 éven felüli személy, aki még nem töltötte be a 65. életévét (rendszeres véradóknál kitolódhat) és testtömege több mint 50 kg. Férfiak egy évben ötször, nők négyszer adhatnak vért, esetükben érdemes figyelemmel lenni a menstruációs ciklusra.   

A teljes vérmennyiség körülbelül 10%-a lesz a donáció. A levett vér sohasem lehet több, mint a becsült térfogat 13%-a. Egy felnőtt embernek átlagosan 5 liter vére van és körülbelül fél liter tartalékkal rendelkezik, amelyet szükség esetén mozgósítani tud. A véradás során összesen 450 ml vért vesznek le, plusz ezen kívül még további 10%-ot a rutinvizsgálatokra.

Minden esetben megelőzi orvos vizsgálat, melynek célja megállapítani, hogy valaki alkalmas-e donációra. Az, hogy mindez hogyan zajlik, itt megtudhatod. Akkor engedélyezik a véradást, ha az előtte mért hemoglobin érték nőknél 12,5 g/dl (7,4 mmol/l), férfiaknál 13,5 g/dl (8,4 mmol/l), a hematokritérték nőknél 38%, férfiaknál 40% felett van.

Az egész folyamat jól koordinált, nyugodt, a jelenlévők pedig segítőkészek. Abban az esetben, ha valakit a helyszínen kizárnak, ajánlásokat fogalmaznak meg a számára.

De hogyan érinti mindez az edzéseinket?

Azok, akik nem folytatnak rendszeres edzést, ennek a vérmennyiségnek a hiányát kevésbé érzékelik. Mint a szervezet minden más szerve, vérünk is jelentős tartalékkapacitással rendelkezik. Amíg ebben a tartományban történik ingadozás, jelen esetben veszteség; sokáig képes tünetmentesen kompenzálni a szervezet. Az intenzíven sportolók viszont átlagon felül igénybe veszik adott szerveik kapacitását (például a vért, amelyek kiemelten fontos szerepe van az oxigénszállításban), ezért sokkal hamarabb és intenzívebben érzik meg, ha valami eltérés jelentkezik. Ezért, ha lehetséges, a véradás időpontja mindenképp essen távol a verseny időpontjától, és a versenyre való intenzív felkészüléstől is! Alapozó, lazább, szinten tartó időszakot érdemes választani, ha az adott szezon célja a korábbi teljesítmény felülmúlása.

Kerékpárosokon a témában végezett kutatások során vizsgálták az oxigénfelvételt 24 órával a véradás után, majd a 7., a 21. napon.

Arra az eredményre jutottak, hogy a kimeneti teljesítményük 4-7%-kal csökkent aerob terhelésen végrehajtott tesztnél. 7 nap elteltével még mindig 4%-os volt az eltérés, ami a 21. napon végzett vizsgálaton is megmaradt. Sajnos csak eddig tervezték a kísérletet, így nincs adat arra vonatkozóan, hogy pontosan mikorra áll teljesen vissza.

T.B. Judd (2011) kutatása szerint 3 hét alatt normalizálódott a VO2max a korábbi értékre, de mindez csak közepesen edzett emberek esetén vizsgálták (azaz nem heti hatszori edzés, 8-10 órás edzéshetek esetén). Nagyobb visszaesést tapasztalt jobban edzett sportolóknál, valamint azoknál, akik már amúgy is alacsonyabb vasszinttel rendelkeztek.

Ziegler (2015) tanulmánya alapján a vér hemoglobinszintje 7,9%-kal alacsonyabb a 3. napon. 28 nappal a véradást követően azonban már nem különbözött a kezdeti értéktől.  Megállapításai alapján a regeneráció egyénenként változó, de a teljesítmény a véradást követő 14. napban már normálisnak mondható, bár a vér hemoglobin koncentrációja alacsonyabb, mint a kiindulási. Itt is átlagembereken végezték el a kutatást. Élsportolók esetén ezen mérések nem mérvadók.

2017-ben Stangerup végzett vizsgálatot nőkön is, a VO2max és a hemoglobin érték 28 nap után regenerálódott, a teljesítmény azonban a donációt követő 14. napra helyreállt, ez a kutatás nem vizsgálta az aerob zónában végzett teljesítményleadást.

A kutatások eredményeit összefoglalva elmondhatjuk, hogy a véradás mérhetően kihat a maximális terhelhetőségre és az állóképességi zónában végzett teljesítményre is. A VO2max és a hemoglobin értékek már egy hónapon belül helyreállnak, míg az aerob teljesítményleadás bő egy hónap elteltével is 4%-os visszaesést mutat, mely jelzi, hogy a testnek időbe teli a vörösvértestek pótlása. Megállapíthatjuk, hogy komolyabb, tét- vagy főverseny esetén a véradás jelentős hátrányt jelent!

Mikorra áll vissza testünk a kiinduló állapotba?

Két véradás között legalább 56 napnak kell eltelnie, mert ennyi idő szükséges szervezetünk teljes regenerációjához. Azt a kutatásokból láthattuk, hogy a szervezetünknek vannak olyan rendszerei, amelyeken ez a folyamat korábban lezajlik.

Érdemes a következő hetekben megemelni a vasban gazdag ételek mennyiségét az étkezéseinkben: máj, vörös hús, tenger gyümölcsei, vese bab, lencse, szójabab, sötétzöld leveles zöldségek, diófélék, magvak. Ezekből javasolt körülbelül 15 mg mennyiséget fogyasztani naponta. Esetleg ideiglenes vaspótlást is igénybe lehet venni, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy a vas felszívódásához elengedhetetlen a C vitamin.

Versenyzek, mikor adjak vért?

Időzítsük szezonon kívülre a véradást, a fontos őszi versenyek után, a téli alapozás megkezdése elé, október, november magasságában ideális. Így lehetősége van a szervezetnek teljesen regenerálódni az erős edzések megkezdésére. (Tavaszi főverseny után is lehet, 3 hónap eltelik az őszi szezonig, ez idő alatt regenerálódik szervezetünk) Triatlonisták számára a tavasztól őszig tartó, erősen behatárolt, ám annál megterhelőbb versenyszezon miatt marad az évenkénti egy véradás.

A véradást meg kell tervezni, tájékozódni, hogy mikor és hol van lehetőség vért adni, nagyobb véradóhelyeken időpontra is lehet jelentkezni, elkerülve ezzel a várakozást. A véradási szándékod az edződ felé is jelezd, hogy figyelembe vehesse a tervezésnél, így tudni fogja azt is, hogy a rákövetkező 4-5 nap edzésében miért fog jelentős visszaesést tapasztalni az intenzitásban.  És te se nézd a tempódat, engedd el, kövesd a perceket és a pulzusod, a fennmaradó figyelmed pedig fordítsd a fokozott folyadékpótlásra!

A cikk elkészítésében közreműködött és lektorálta a Plandurance sportolója dr. Németh Csaba orvos.

Felhasznált szakirodalom:

• Nathan G Lawer, Chris R Abbiss, Aaron Raman, Timithy J Fairchild, Garth L Maker, Robert D Trengove, Jeremiah J Peiffer (2017). The Influence of Blood Removal on Packing Durin a 4 – Minute Cycling Time Trial. Int J Sports Physiol Perform 12(8):1085-1092.
• Tyler B Judd, Stephen M Cornish, Trevor S Barss, Irina Oroz, Philip D Chilibeck (2011). Time Course for Recovery of Peak Aerobiv Power After Blood Donation. J Strength Cond Res 25(11):3035-8.
• Andreas K Ziegler, Johannes Grand, Ida Stngerup, Hans J Nielsen, Flemming Dela, Karin Magnussen, Jorn W Helge (2015). Time Course for the Recovery of Physical Performance, Blood Hemoglobin, and Ferritin Content After Blood Donation. Transfusion 55(4):898-905
• Ida Stangerup, Nana L Kramp, Andreas K Ziegler, Flemming Dela, Karin Magnussen, Jorn Wulff Helge (2017). Temporary Impact of Blood DOnation on Physical Performance and Hematologic Vriables in Women. Transfusion 57(8):1905-1911

Egyéb forrás:https://www.ovsz.hu/hu/veradas