A PubMed adatai alapján az elmúlt másfél évben összesen 116 ezer kutatási anyag született a témában. A Google keresési statisztikái szerint pedig a covid és a koronavírus szavakra kerestek 2020-ban a legtöbben. Oly sokan, hogy a diktatórikus ázsiai országokban például letiltásra is került a keresőben.
Senki, sem kutatók, sem virológusok, sem orvosok, sem politikusok nem tudnak biztosat mondani azon kívül, hogy az oltás az egyetlen fegyver. És ha már fegyver. Megkerülhetetlen a téma, hogy bizonyos nézőpontból figyelve a világban zajló eseményeket, egy új típusú világháború zajlik, csak épp jelen esetben nem bombáznak, nem történik fizikai rombolás, a hidak, az alagutak, a stratégiai pontok épek, nem kell óvóhelyekre sietni, nincsenek légvédelmi szirénák. A civil áldozatok száma azonban felbecsülhetetlen.
A számok nem hazudnak
Annak ellenére, hogy a vírus elterjedését a kínai Vuhan városához kötik, a jelenlegi statisztikák szerint eddig Kínában regisztrálták az egymillió lakosra jutó legkevesebb fertőzést és elhalálozást is. A világon már kevés olyan hely létezik, ahol még nem történt igazoltan a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid megbetegedés miatti elhalálozás. Ilyenek például Grönland, Új-Kaledónia, és a Falkland-szigetek. Afrikában, Nyugat-Szaharában eddig 1 fő halálát vették nyilvántartásba Covid miatt, míg Mongóliában eddig 8 fő halálát okozta a koronavírus. Vélhetően ezekben az országokban nem a sportos, egészséges életmód okán van kevés esetszám. De talán erre sosem kapunk magyarázatot.
Mint ahogy arra sem, hogy tulajdonképpen kinél, milyen tüneteket okoz, és milyen lefolyású lesz a megbetegedés. A mostani adatokból már az is egyértelműen látszik, hogy nem számít sem életkor, sem életmód, sem kórelőzmény, ez a vírus jön és megbetegít. Sajnos azt is tudjuk a napi statisztikákból, hogy az elhalálozás sem jár együtt feltétlen már alap megbetegedésekkel, és az oltás sem véd meg a kórházi ágytól.
Sőt, azt is kijelenthetjük, hogy attól, hogy valaki sportos, egészségtudatos életet él, még nem feltétlen lesz elég erős az immunrendszere ahhoz, hogy enyhébb lefolyással átvészelje a vírust. Szomorúan olvassuk a közösségi média csatornáin azokat a beszámolókat, amikor futó-, edző-, vagy épp csapattársunk esik áldozatául a járványnak, és ilyen esetben csak annyit tehetünk, hogy szurkolunk. Mint ahogy szurkolunk egymásért a versenyeken, az elmúlt egy évben pedig versenyek híján a privát kihívásokon.
Sportolóként a Coviddal szemben
Mert igen, sok sporttársunk esett a vírus áldozatává, ki könnyebb, ki súlyosabb tünetekkel. Az ízlelés és a szaglás elvesztése, vagy a jéghideg végtagok érzete is ugyanúgy lehet Covid-tünet a mai ismereteink szerint. A leggyakoribb továbbra is a magas láz, köhögés, nehéz légzés, de emellett nem ritka, hogy kóros fáradtság, napokig, vagy akár hetekig tartó erős fejfájás, emésztőrendszert érintő, vagy reumatikus panaszokat okozó tünetegyüttes lép fel a fertőzés következtében.
Mint ahogy az is változó, hogy van, aki lábon kihordja a betegséget, míg van, aki kórházba, és súlyosabb esetben lélegeztetőgépre kerül. És a furcsaság az egészben leginkább ott keresendő, hogy sok esetben a vírus kevésbé jellemző tüneteivel bíró betegek koronavírus tesztje rendre negatív eredményt mutat. A jelentések szerint kórházi osztályokat lehetne megtölteni azokkal a páciensekkel, akik észlelik magukon a vírus különféle tüneteit, azonban a teszteredményeik szerint nem igazolható náluk a fertőzés.
Sőt, ami az eddigi kutatások és tapasztalatok eredményeit illeti, az ilyen tünetek jellemzően a vírus hosszú ideig történő hordozásához, akár tünetmentes továbbfertőzéséhez is vezethet. Akár. Mert ami a covidot illeti tényleg minden bizonytalan.
Sportolóként azonban nem árt tisztában lennünk néhány olyan tudományosan bizonyított és elfogadott ténnyel, kutatási eredménnyel, szakmai állásfoglalással, ami mindenképp hasznos lehet számunkra, akár megfertőződünk a betegséggel, akár azon szerencsések közé tartozunk, akiket elkerül a vírus.
Alattomos vírus
Van, akinek egy sima migrénnel kezdődik. Zéró gyanakvás, fogjuk a frontra. Izomláz, gyengeség. Tegnap kemény volt az edzés. Hányinger, émelygő gyomor, szédülés. Romlott volt biztos az a salátaöntet. Hőemelkedés, esetleg láz. Hazahozott valamit a gyerek a suliból. Mindenre van magyarázat. És sajnos a covid is az, mindenre is magyarázat.
A hosszútávú következményeire azonban egyelőre még nincs magyarázat. A covid nem hagyott időt, hogy megismerjük, ám annál inkább úgy tűnik, hogy még nem késtünk le semmiről. Mert az már garantáltan igazolódott, hogy nem egy szezonális influenzával állunk szemben. És még akár évekig is együtt kell élnünk vele.
Ez a vírus pedig nem csak a testet, de a lelket is megbetegíti. Épp ezért, ebben az időszakban különösképp fontos a pozitív gondolkodás, az öngondoskodás, a hobbikban történő kiteljesedés. Ami számunkra, futóknak egyértelműen a sportban keresendő. Még akkor is, ha sokszor úgy érzed, nincs miért edzeni. Nincsenek versenyek, nincsenek közösségi futóesemények, nincs miért hajtani, készülni, edzeni. Nincs értelme erőfeszítéseket, áldozatokat hozni, hajnalban kelni, diétázni, versenyformát időzíteni.
Sokszor hangoztattuk, hogy mi, hobbifutók elsősorban az élményekért edzünk. Persze, ha valaki eredménycentrikus, és vannak céljai akár távokban, akár időben mérve, az sosem hátrány, de nem ez az elsődleges. És a járványhelyzet pedig még inkább felhívja a rendszeres sport fontosságára a figyelmet.
Hosszú hónapok után, még hosszabbak előtt
Statisztikák szerint a covid miatti elhalálozások esetében 90%-ban tehető felelőssé egyéb alapbetegség, a vezető indokok pedig világszerte az elhízással kapcsolatosak, mint például cukorbetegség, magas vérnyomás, emelkedett koleszterinszint miatti érszűkület, szív- és érrendszeri megbetegedések. Az is bizonyított, hogy az aktív életmódot folytató emberek, még amennyiben át is esnek a fertőzésen, sokkal enyhébb tünetekkel, vagy rövidebb idő alatt is lehetnek túl a betegségen, mint például a kórosan túlsúlyos embertársaik.
Tudjuk, semmire sincs garancia, és ahogy már korábban is volt róla szó, természetesen a futókat sem kíméli a vírus. Sajnos sok esetben regisztrálnak visszaeső megbetegedéseket, illetve olyan egyénekről is tudni lehet, akiknek hosszú hónapok óta elhúzódó panaszai vannak. És ilyenkor a betegség mellett azt is el kell fogadni, hogy a megszerzett állóképesség, az erőnlét, az edzettségi szint csökkeni fog. Egy szenvedélyes sportembernek pedig feldolgozni azt a tényt, hogy akár sérülés, akár betegség következtében kényszerpihenőt kell tartani, bizony sokszor keményebb próbatétel, mint egy fontos verseny.
Sportolóként azonban, akár amatőr, akár profi szinten, többletfelelősséggel tartozunk
Hiszen a sportolók mindenkori példaképek, akiknek kötelességük a mindennapi életben is a fair play szabályai szerint játszani. Ez a vírus pedig megköveteli azt. Elég, ha csak a távolságtartásra, a maszkviselésre, vagy épp az alapvető higiéniai szabályok betartására gondolunk. Legfőképp azért, mert az oltás mellett jelenleg ezek az intézkedések azok, amikkel bizonyítottan csökkenthető a továbbfertőzés veszélye.
Sportolóként számunkra a sport gyógyszer. Talán épp ezért, nem csak fizikailag, hanem mentálisan is erősebbek vagyunk, így kevésbé esünk a vírus áldozatául. Szokás mondani, hogy a futás mindenre gyógyír.
Talán így gondolta az a 26 elkeseredett 26-45 év közötti amerikai covid-beteg is, akik megközelítőleg 10 hónapja küzdöttek a szűnni nem akaró tünetekkel, amikor a New York-i Sinai Medical Center orvosainak javaslatára elkezdtek futni. Természetesen nem a New York maratonnal indítottak 4:15-ös ezrekkel, hanem a szakorvosi utasításokat betartva, nagyon apró, fokozatos lépésekkel bevezették a futást az életükbe. Önsegítő közösségként szerveződtek össze a Slack-en, aminek mára több mint 7000 tagja van, és virtuálisan támogatják egymást lelkileg a post-covid okozta stresszből kijönni.
Mert a covid utáni depresszió, a megbetegedéssel járó sokk akkora traumát tud okozni, hogy annak feldolgozásához akár több időre van szükség, mint a betegség fizikai leküzdéséhez. A futás pedig ebben is segíthet.
A covid hatása a futóteljesítményre
Arra vonatkozóan még mindig nagyon kevés adat áll rendelkezésre, hogy egészen pontosan meg lehessen azt határozni, hogy a covid mennyire roncsolja a szöveteket, az egészséges sejtjeinket, szerveinket, és milyen hatással van a betegség lefolyása például a véroxigén ellátásra, a tüdő oxigénfelvevő képességére, vagy a pulzusra.
Épp ezért, a tudomány jelenlegi állása alapján a kezelőorvosok is nagyon óvatosan kezelik a betegségen átesett embereket. Gyakorlatilag túlzás nélkül állítható, hogy nincs két egyforma covidos eset, nincs két egyforma diagnózis, és gyógymód. Amiben az egészségügyi dolgozók azonban nyomatékosan egyetértenek, az a fokozatosság elve.
Köztudott, hogy a vírus leginkább a légzőrendszert támadja meg, így a betegséget követően előfordulhat – akár tartós – légzési nehézség, ami sajnálatos módon kihat a futóteljesítményre is. Kutatások szerint egy súlyos lefolyású covid akár 40-60%-kal is képes roncsolni a tüdőkapacitást. Jó hír azonban, hogy az eddigi tanulmányok eredményei azt igazolták, hogy az állóképességi sportokat rendszeresen űző fertőzöttek esetében sokkal kevesebb kárt tud tartósan hagyni a covid maga után.
Visszatérés a sportba
Természetesen a betegség lefolyásától függően, egyénenként változó, hogy a fertőzés után kinek, mennyi időt kell kihagyni a sportolásból. Az általános, nemzetközileg is elfogadott ajánlások, az élsportolókra vonatkoztatott szabályok azonban kétséget kizáróan olyan követendő iránymutatások, melyeket az amatőr sportolók esetében is szükséges figyelemmel kísérni, és betartani. Sportolóink esetében természetesen alapvető elvárás, hogy az esetleges betegséget jelző tünetek észlelése esetén haladéktalanul értesítsék edzőjüket, valamint igazolt fertőzés esetén is jelezzék azt felénk.
Mi, itt a Plandurance-nél a az Országos Sportegészségügyi Intézet állásfolalásának megfelelően javasoljuk sportolóink számára a visszatérést.
A vakcina reménye
A védőoltások spektruma folyamatosan bővül, már kopogtat az egydózisú vakcina. Olimpikonok, élsportolók esetében világszinten jelenleg 3 féle oltás beadását javasolja a Nemetközi Olimpiai Bizottság, a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca vakcináit. Japán például kategorikusan megtiltotta a tokiói játékokon résztvevő sportolóik számára a kínai típusú oltóanyagok beadását.
Még sok adat ezen a téren sem áll rendelkezésre, amit tudni lehet az az, hogy különféle sportolóknál, különféle mellékhatások jelentkeztek az első oltás beadását követő 48-72 órán belül. Többen panaszkodtak fokozottan erősebb tünetekről a második vakcinálás után. Ám az olimpiai felkészülés hajrájában, amikor még mindig egymásnak ellentmondó hírek érkeznek a tavalyi évről idénre halaszott olimpia megrendezéséról, valószínűsíthetően nem azon a néhány gyengélkedős napon fog múlni egy élsportoló aranyérme. A még nem beoltott sportolók számára azt az egy tényt szükséges mindenképp figyelembe venni, hogy a garantált védettség a második oltást követő 3-4. hétben alakul ki, így a célverseny előtt két hónappal legalább javasolt az oltás beadatása, már amennyiben ez lehetséges.
Futóinkat mi arra kérjük, hogy jelezzék edzőjük felé, amennyiben előre látható időpontban oltáshoz jutnak, így az arra a hétre ütemezett edzésprogramot ennek a ténynek a figyelembevételével tudjuk kialakítani. Ha valakinek egyik oltás után sincsenek kellemetlen panaszai, úgy a megszokott edzésmunka elvégzésének nem látjuk akadályát.
A covid egyéb hatásainak feldolgozása
Természetesen a covidnak nemcsak fizikai, hanem pszichológiai tünetei is lehetnek. A home office-t a bezártságot, a korlátozásokat mindannyian másképp éljük meg. Van, akire kifejezetten jó hatással bír, míg vannak sokan, akiket pedig megvisel ez az állapot, amiben valójában már több mint egy éve élünk kisebb-nagyobb megszakításokkal.
Futóként eleinte mindenkit sokkolt, amikor a tavalyi év elején megkezdődtek a sorozatos versenylemondások, bejelentésre kerültek az elhalasztott időpontok. Futók tömkelege élte meg úgy ezt az időszakot, hogy bekerültek a kilátástalanság labirintusába, hirtelen nem voltak célok, nem volt miért edzeni. Természetesen rengeteget beszélgettünk mi is sportolóinkkal, és edzőkollégákkal arról, hogy miként lehet a motivációt fenntartani. A lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk mindig új kihívások elé állítani a futókat.
A profiknál is beütött a válság, amikor az olimpia törlése bejelentésre került. Sajnos volt olyan, akinek a pályafutása sínylette meg a döntést, és bejelentette visszavonulását az élsporttól, míg volt, aki örült a halasztásnak, és úgy élte meg a döntést, hogy több ideje marad a csúcsformáért megdolgozni. Ami vitathatatlan, hogy az edzés fogalma átértékelődött, mondhatni felértékelődött minden sportolóban, legyen az amatőr, vagy profi.
Hiszen ebben a helyzetben mi lehetne fontosabb az emberek életében, mint az egészség. És a sport jelentősége a járvány kapcsán sokszor előkerült. Mert számtalan kutatás bizonyította, hogy kevesebb a fertőzött, valamint kevesebb a súlyos lefolyású esetszám az aktív sportolók körében.
A legfontosabb feladatunk talán ezentúl pedig legyen az, amellett, hogy vigyázunk a saját magunk és a szeretteink egészségére, hogy megtanulunk egyszer és mindenkorra hálásnak lenni azért, hogy sportolhatunk, hogy futhatunk, edzhetünk és hogy egészségesek vagyunk.
Képek: DAM, Canva
Felhasznált szakirodalom:
https://www.thelancet.com/journals/lanres/article/PIIS2213-2600(21)00082-5/fulltext
https://www.runnersworld.com/health-injuries/a35419764/coronavirus-vaccine-for-runners/?source=nl
https://elemental.medium.com/amp/p/4cf43ca82b13?
https://www.statnews.com/2021/01/28/stop-ignoring-undocumented-long-haulers/
https://www.bicycling.com/training/a32700400/training-during-coronavirus-shutdown/
https://www.theatlantic.com/health/archive/2020/08/long-haulers-covid-19-recognition-support-groups-symptoms/615382/
https://1.bp.blogspot.com/-4RU1N9pOdf0/YFdKuXtwy0I/AAAAAAAAFbM/-dFOUQ-fVIM5_-6GMLG6tKsovYE0ppX5gCLcBGAsYHQ/s2000/F1.large.jpg
https://www.trt.net.tr/magyar/covid19
https://koronavirus.gov.hu/
