Valter Attila megnyerte a profi csapatokkal megtűzdelt 2020-as Tour de Hongrie-t. Mindez Bodrogi László időfutam vb bronzérme mellett a magyar kerékpásport kiemelt történelmi pillanata.

A 2020-as Tour de Hongrie nagyon más volt, mint az elmúlt években. Szintet lépett, fejlődött, és nem kevesebb, mint öt elsőosztályú World Tour csapat, nyolc másodosztályú Pro Tour csapat és hat harmadosztályú kontinentális besorolású csapat vett részt a viadalon.  A verseny a tavalyihoz hasonlóan a Europe Tour sorozat része volt, ami a koronavírus járvány hatására nem kicsit felbolydult. Eredetileg a Budapestről induló Giro ’d Italia májusi rajtjához lett volna igazítva, ami miatt sokkal több nagy csapatot vártak. Sajnos a járvány miatt a Giro új időpontban, új induló várossal kerül megrendezésre októberben. A Tour de Hongrie-nak is új helyet kellett keresni a versenynaptárban, és így került az augusztus végi időpontra.

A mezőny!

De, ne legyünk szomorúak, mert egy Europe Tour versenyen egyáltalán nem gyakori, hogy négy World Tour csapat is részt vesz. Ez nagyban volt köszönhető a remek versenyszervező csapatnak, a támogató politikai háttérnek illetve annak, hogy két kiváló kerekesünk Peák Barna (Michelton-Scott) és Valter Attila (CCC), a legmagasabb osztályban versenyeznek.

A többi külföldi csapatban tekerő kiemelkedően tehetséges magyar kerékpárosról sem szabad megfeledkezni, mint a Kométa Xstra Cycling Team versenyzőjéről a tavalyi Tour de Hongrie ezüstéremes Dina Mártonról vagy a többszörös OB időfutam győztes Pelikán Jánosról (Androni Giocattoli-Sidermec), a rutinos hegyimenő Kusztor Péter (Team Novo Nordisk) vagy a pályán és országúton egyaránt kiváló, jelenlegi mezőny OB győztes Filutás Viktorról (Giotti Victoria-Savini Due), vagy a Team Novak-ban tekerő Rózsa Balázsról.

Ezen felül a Magyar Válogatott is fiatal tehetségekkel képviseltette magát a versenyen, ahol kiemelkedően jól teljesített az ifjú sprintertehetség, Karl Ádám és legjobb magyarként az utolsó szakaszig Szatmáry András.

A verseny

A versenyen számos, a magyarokhoz köthető meghatározó esemény történt. Sikerült az első szakaszon Valter Attilának elvinni a hegyi mezőnyhajrát, a harmadik dobogókői mászás alkalmával. A második szakaszon Szatmáry András keveredett szökésbe, ahol két mezőnyhajrát is megtudott nyerni, mellyel az összetett második helyére ugrott. A negyedik szakaszon Rózsa Balázs és Pelikán János került szökésbe, akiket végül utolért a mezőny, de sokáig kiválóan tartották magukat. A végén sikerült egy top 10-es eredményt kiharcolnia a magyaroknak, a fiatal sprintertehetség, Karl Ádám jóvoltából.

Az utolsó szakasz, pedig maga volt a csoda. Valter Attila csapata kiváló taktikával, türelmesen, első számú emberüket védve jutottak el az első mászást követően Mátraházáig.

A második körben érezhetően fokozódott a tempó, de Valter Attila akkora formában volt, hogy nem érezte túlzottan megerőltetőnek a második mászást sem. Profizmusára és összeszedettségére vall, hogy ennek ellenére sem bocsátkozott korai támadásokba. A tavalyi Tour de Hongrie győztes, Krists Neilands mintájára ott támadt, ahol a legjobban fáj, az utolsó kilométeren. Állva hagyta az összes ellenfelét és kiváló hajrával megszerezte a szakasz és összetett győzelmet. A Kékesen rengetegen biztatták, szurkoltak neki és a magyar kerékpárosoknak egyaránt.

Hihetetlen érzés volt megélni ezt a helyszínen. Az egészen biztos, hogy 2020. szeptember 2-a bekerül a magyar kerékpártörténelembe, mert Bodrogi László vb bronzérme óta nem volt hasonló győzelem sportágunkban.

A múlt

A Tour de Hongrie a magyar kerékpározásban mindig is kiemelkedő szerepet töltött be. A sztori 1925-ben kezdődött, ahol 510,5 km-es távot teljesítettek a versenyzők, ami az idei távnak ugyan csak a kétharmada, azonban akkor ezt a távot annak idején csak egy szakaszba zsúfolták bele. A kezdet nehéz volt, és a folytatás sem könnyebb, de egészen a második világháborúig minden évben rendeztek körversenyt, de közben kétszer is szünetet tartottak, először 1928-ban, amikor Magyarországon rendezték meg az országúti világbajnokságot, de szünet volt 1936-ban is, akkor a berlini olimpia miatt.

A második világháborút követően 1965-ig kisebb nagyobb megszakításokkal, de évente megtartották a versenyt. Ezt követően 1993-ig egy Tour-t sem rendeztek, meg, pedig abban az időben nagyon sok remek kerékpárosunk volt, akik a keleti blokk Tour de France-án, a Békeversenyen kiválóan teljesítettek. A Tour de Hongrie történelme 1993-ban folytatódott, amit a korábbi magyar kerékpáros legenda és zseniális Eurosport kommentátor, Sipos János szervezett hat éven keresztül. Ezt követően Eisenkrammer Károly karolta fel, és 2001. július 12-én a huszonnyolcadik győztest ünnepelhettük a budapesti célban! Az összetett versenyt a jugoszláv Mikos Rnyakovics nyerte meg. Egy esztendővel később a Postás-Matáv SE bringása, Vanik Zoltán vihette haza a legjobbnak járó sárga mezt, 2003-ban pedig a szlovák állampolgárságú, de magyar anyanyelvű Remák Zoltáné lett a Tour de Hongrie első helye. A széria 2008-ig folyamatosan megrendezésre került, majd hét év szünetet követően 2016-ban folytatódott. 2016-tól folyamatos fejlődést láthatunk a Tour de Hongrie szervezésében, hiszen egy európai színvonalú verseny jött létre alatt az évek alatt. Ezt koronázta meg a 2020-as esztendő ahol a Tour de Hongrie történelmének legerősebb mezőnye jött össze, és ebben az erős mezőnyben tudott nyerni 2016 óta először egy magyar bringás!

A jövő

Amit most láttunk, az reményeim szerint a kezdet. Nemcsak Valter Attila későbbi sikerei miatt mondom ezt, hanem az országúti kerékpársport dinamikája is okot adhat az optimizmusomra.

Most két magyar van egyszerre a WorldTour mezőnyben. A profi országúti kerékpársport egy zárt világ, ahol a döntéshozók ritkán mozdulnak ki a megszokott mechanizmusaikból. Itt a lehetőség, hogy bebizonyítsuk, hogy magyar bringások is lehetnek pont olyan elszántak, erősek és profi gondolkodásúak, mint ahogy az olaszok, spanyolok, belgák vagy franciák.  Most, két fiatal bizonyíthat egy ország nevében. A Tour de Hongrie több szempontból is kiemelt fontosságú. Fontos, hogy bemutassuk, a kerékpárosainkat, fontos, hogy bemutassuk profi hozzáállásunkat a kerékpárverseny-szervezéshez, illetve fontos, hogy diplomáciai hidat képezzen a Magyar Kerékpáros Szövetség az UCI és a csapatvezetők között.

Én bízom egy fényesebb jövőben. Bízom abban, ahogy Szlovákiában is történt, Peter Sagan sikere megváltoztatta az emberek hozzáállását a kerékpársporthoz, megváltoztatta a versenyszervezési minőséget és megnövelte a szlovák kerékpárosok esélyeit, úgy ez itthon is megtörténhet.

Lehet, hogy túl optimistának tűnök, de azt gondolom a magyar kerékpársport helyzetével kapcsolatban, amit a franciák évek óta, amikor saját Tour de France győzelmi esélyeiket latolgatják: „Most vagy soha.”