A sérülések könnyen tönkretehetik a futó felkészülését. Előfordul, hogy ezek a sérülések véletlenül, egy balszerencse folytán történnek meg, de többnyire ezek a sérülések megelőzhetőek. Igen, még akkor is, ha szerinted véletlenül történtek. És persze ott van az a lehetőség is, hogy az egyszeri futó, a sorsot így-vagy úgy kísértve elébe megy ezeknek. Nézzük, hogyan tudod elkerülni a sérüléseket, hogy a felkészülésed zavartalan lehessen…

Túlterheléses sérülések

A futók körében a leggyakoribb sérülések az úgynevezett túlterheléses tünetek. Ezek nem a hagyományos értelembe vett, a köznyelvben sérülésként előforduló esetek. Ezek a sérülések hosszabb idő után alakulnak ki, sokszor a futó hathatós segítségével. A túlterhelés, a túledzés egyik legfőbb következménye. Akkor fordul elő, amikor a futó nem a megfelelő mennyiségben, vagy nem a megfelelő intenzitással, terheléssel edz. A tünetei viszonylag hamar jelentkeznek valamilyen fájdalom formájában, de sokszor a futó ezt akaraterejével felülírva figyelmen kívül hagyja, és folytatja az edzést. Ilyenkor a további terhelés hatására ezek a fájdalmak súlyosbodnak, és ellehetetlenítik a futó további munkáját, sokszor hosszabb időre.

A túlterheléses sérülések legtöbbször a kezdő futókat sújtják. A sportterheléshez való alkalmazkodáshoz idő kell, és ez egyénenként változó. Egyrészt az, hogy mennyi terhelést bír el a szervezete, másrészt, hogy mik az érzékeny pontjai. Van akinek az izomzata, csontozata, ízületei, van akinek a szalagjai, achillese az érzékenyebb, de van, hogy a felkészülés különböző fázisaiban más-más pontjai érzékenyek a terhelésre. A kezdő futók hajlamosak a friss lelkesedés során a határokig terhelni magukat, ami a legtöbb esetben egy túlterheléses sérüléssel végződik, és vet véget akár egy egész futókarriernek, vagy akasztja meg a sportolást hosszú időre. Az én példámat véve, a kezdetek kezdetén a térdem fájt, ezt a nem megfelelő cipő okozta, később az achillesem nem bírta a terhelést, a növekvő távok során a sípcsontom, vádli izmaim kezdtek el fájni, majd a gyorsulás, lépéshossz növekedés, csípő mobilizáció során a combhajlítóim váltak érzékennyé. A megoldás az ilyesfajta sérüléseknél mindig ugyan az. A fájdalmak megjelenésének első pillanatától csökkenteni, vagy szüneteltetni kell az edzésterhelést, egészen a tünetek elmúlásáig. Egy idő után, amikor a szervezet megszokta a terhelést, ezek a tünetek meg fognak szűnni, vagy csak magasabb terhelés folyamán jönnek újra elő.
A legfőbb hiba, amikor a futó a lelkesedés vagy hozzá nem értés miatt folytatja a terhelést, és a sérülés akuttá válik. Ilyenkor a futómozgás többnyire már olyan fájdalmakkal jár, hogy az edzést óhatatlanul is szüneteltetni kell, sokszor hosszú időre, akár hónapokra is. Ha a dolog idáig fajul, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, hogy megállapítsa az okozott kár mértékét, és terápiát javasoljon.
Mivel a futás egy nagyon népszerű tömegsport, nagyon sokan saját magukat készítik fel, bármiféle szakmai hozzáértés nélkül. Gyakran előfordul, hogy a hobbifutó azt gondolja, hogy a futás egy egyszerű képlet, és csak csinálni kell, de mint minden sport, ez is pontosan ugyanolyan biomechanikai aktivitás, mint bármely más, ráadásul a hobbisportolók legtöbbje fizikailag felkészületlen. A magam részéről mindenkinek azt javaslom, hogy válasszon egy olyan edzőt maga mellé, aki szaktudásával ideális terhelést tud nyújtani a sportolónak, és ezzel az ilyesfajta sérüléseket, és azok következményeit a minimálisra tudja csökkenteni.

A megelőzésben fontos szerepe van még a bemelegítésnek, és a nyújtásnak. Futás előtt készítsük fel a szervezetünket a mozgásra. A bemelegített izmok, ízületek, sokkal kevésbé sérülékenyek, a bemelegített izom rugalmasabb. A felkészült test sokkal gyorsabban reagál a nemvárt eseményekre, így akár egy rossz mozdulat is egész más kimenetelű lehet bemelegítés hiányában. A futás utáni nyújtás segít lelazítani a megterhelt izomzatot. Az izom kevésbé feszül, csomósodik, így a további terhelést könnyebben tolerálja.

Megfelelő cipőválasztás

A futósérülések nagy számát a nem megfelelő cipőválasztás okozza. Nagyon sokan nem elég körültekintően választanak futócipőt, vagy alacsony minőséget, rossz méretet, vagy, és ez a gyakoribb, nem a lábállásuknak, futóstílusuknak megfelelő modellt választják. A helyes futócipő választás fontosságáról már sokat írtunk, ehhez ITT találtok segítséget.

Veszélyforrások elkerülése

Sok sérülés abból adódik, hogy nem választjuk meg körültekintően a futásunk helyszínét, időpontját. A tél elmúltával nagyon jól tudjuk, hogy a jeges, havas, csúszós, pályák milyen veszélyforrásokat okozhatnak. Az éjszakai futásaink során nagyon fontos, hogy vagy kivilágított helyen fussunk, vagy magunk gondoskodjunk a terep megvilágításáról. Nagyon fontos, hogy mindig és minden körülmények között, magunk is jól láthatóak legyünk. Nem egy komoly baleset történt már emiatt. Az autósok a legritkább esetben figyelnek a futókra, sportolókra, így egyrészről kerüljük a forgalmas helyeket, másrészt igyekezzünk defenzíven futni, és odafigyelni, hogy ne kerüljünk veszélyes helyzetbe. Ha nem vagyunk gyakorlottak, ne válasszunk nehéz terepet, olyan helyen fussunk, ahol felkészültségünknek megfelelően biztonsággal tudunk futni.

A fentieken kívül persze bármikor előfordulhat, hogy bekövetkezik egy nemvárt baleset. Nagyon fontos, hogy ha ez bekövetkezik, sose vegyük fél vállról, és ne várjuk a gyógyulást. Bármilyen apróságnak tűnik, ha nem múlik el pár órán belül, forduljunk orvoshoz! Ez nem csak azért fontos, mert megelőzhetjük a további szövődményeket, hanem a mielőbbi regeneráció és visszatérés is gyorsabb lesz. A komolyabb sérülések után nagyon javasolt a gyógytornász is, akik szintén nagyban segítik a felépülést, és annak gyorsaságát.

A futás, mint minden sport magában hordozza a sérülés lehetőségét, de a tudatos futó igyekszik felkészülni, és elkerülni ezek lehetőségét. A legtöbb futó ennek ellenére többnyire találkozik velük, de odafigyeléssel ezek súlyossága, utóhatása hatékonyan mérsékelhető.