Írhattam volna bármilyen versenyt, ami az egyénnek fontos. Az első 10km-t vagy akár a Spartathlont is. Több hónap felkészülés, sok lemondás, sok erőlködés, majd a verseny és most a nagy üresség. Lefutottam, megcsináltam, hogyan tovább?

Hirtelen nincs cél, hirtelen elfogytak az edzések. Hirtelen kiürült az agy, nem zakatol nap mint nap azon, mi és hogy lesz majd a versenyen. Mert a versenynek vége, a maraton pipa. Ha jól sikerült, ha nem, most már a múlt. Mi legyen hát, hogyan tovább?

A verseny utáni első napok

Az első napok még könnyen mennek. Átvitt értelemben persze, mert a járással mindenki megküzd. A láb összes izma fáj és húzódik, leülni, felállni, de van, hogy megmozdulni is kellemetlen. Nem baj, ez alapvetően azt mutatja, hogy dolgoztunk, szenvedtünk, befektettük az akaraterőnk és nem henkipenkiztünk a versenyen. A mikroszakadások az izmainkban ezzel járnak.

Ez a testünk felénk küldött dicsérete és figyelmeztetése is egyben. Megmutatja, hogy kemények voltunk, de felhívja a figyelmünk, hogy most egy picit kérlek, hagyjál békében, ha már így alád dolgoztam a versenyen. A vízhólyagokról, kidörzsölődésekről már ne is beszéljünk. Elpepecsel velük pár napig a maraton után a futó, amíg olyan állapotba kerülnek, hogy nem vonják magukra a figyelmünk pillanatról pillanatra, lépésről lépésre.

A testi fájdalmak tehát édes fájdalmak és le is kötnek minket a versenyt követő napokban. A gondolataink is még a verseny körül forognak, elemezzük, újraéljük, értékeljük, megbeszéljük a történteket magunkkal és másokkal is. Ahogy telnek a napok, de van, akinél már az első órák után, jön egy furcsa üresség. A „lefutottam, jaj, de boldog vagyok és egyébként akkor most hogyan is tovább??” érzés. Szürke köd, amibe a maratonunk, mint a szamár, beleveszett. Hirtelen nincs mire készülni, a megszokott napi ritmusunk nagyot változik. Nincs edzés, nincs edzéselemzés és nyújtás, nincs versenyről álmodozás. Fogadjuk el, hogy nem velünk van a probléma, a legtöbben így vannak ezzel és a lényeg, hogy nem baj, hogy így érzünk, ez természetes!

Mennyi pihenőre van szükségünk?

Egy maraton után a legjobb futóknak is több hét pihenőre van szükségük. Az első egy-két inaktív nap után már lehet kicsit futni, de én inkább javaslom, legyen az első hét még csak alig futós. Érdemes inkább más sportokat, tevékenységeket beiktatni ezen a héten. Hagyni a szervezetet regenerálódni, jókat aludni, jókat enni. Nem baj, ha kiürítjük a fejünkből is az utóbbi hetek, hónapok alatt felgyülemlett sok futást. Figyelj másra, másfelé, például olyan dolgokra, amire nem maradt elég időd a futás mellett.

A második héten már vissza lehet állni a rendszeres edzésbe, de ezek hossza és intenzitása még bőven legyen a maraton előtti felkészülési időszak edzéseinek terhelése alatt. Az izomzat és gyakorlatilag az egész szervezet komoly fáradást kap a maratoni távtól. Sokan még egy hét után is érzik izmaikban a fáradtságot, de sejtszinten akár egy hónapra is szükség van, hogy minden újra a régi legyen. A regeneráltságot egy szintig érezni lehet, de egy szinten túl, ezt hormonális és enzimatikus vizsgálatok által már csak mérni lehet. Ezek a vizsgálatok jól mutatták, hogy 4-6 hét szükséges a maratont követő teljes regenerációhoz.

Mikor fussunk legközelebb versenyen?

Többek között ezért sem hajszoljuk a versenyeket és ezért sem futunk minden hónapban maratont. A regenerációt jó esetben felkészülés követi, majd kis rápihenés után a verseny. Elnagyolva így néz ki az általában hónapokig tartó felkészülés és nem úgy, hogy verseny, majd félig regenerálódom, aztán újra verseny. Sok-sok középszerű verseny egymás után. Nem tilthatom meg senkinek, hogy így csinálja, látok én is nem kevés versenyhajhászót, de így nem tud sem eredményes lenni az egyén egy szinten túl, sem a szervezetének nem tesz jót és könnyen bekövetkezhet a sérülés, vagy a fejben kiégés. Kevés rosszabb dolog történhet egy versenyzővel, mint ez utóbbiak és a gyertya két végének égetése egyenes út erre felé.

Amíg újra edzeni kezdünk

Tehát a maraton utáni első hetekben még nem kell, hogy a következő versenyen járjon az eszed, ne e köré építsd az életed. Vonatkoztass el, mert úgyis jön nemsokára az az időszak, mikor majd már az edzéssel is kell foglalkoznod és nem lesz lehetőséged olyan mértékben más dolgokra, amire most itt az alkalom.

Reggel aludd ki magad, ha eddig hajnalban jártál futni. Este menj el moziba, ha eddig esténként futásra szántad az időd. Ilyen és hasonló tevékenységekre gondolok. De a kert felásása is jöhet most, amit a maratont megelőző hét tevékenységeiről szóló cikkemben legutóbb pont nem ajánlottam.

Természetesen csak annyira ülj le, csak annyira engedd el magad ebben az egy-két hétben, ahonnan könnyű lesz felvenni újra az edzés fonalát. Lehetőleg ne hízz öt kilót és nem kell minden második nap bulizni menned.

Jó pihenést és gratulálok, bárhogy is sikerült a versenyed, mert egy verseny mindenképp többet ad, mint amennyit elvesz. Vagy a siker mámorát adja, vagy a kudarc okainak megtalálásának és átgondolásának lehetőségét, amiből kiválóan lehet építkezni a következő maratonodhoz, ha képes vagy tanulni belőle. Előre!

Ha már ott tartasz, hogy mennél tovább, akkor két, jövő hétfőtől induló programunkat is tudjuk neked javasolni:

Ha már futottál maratont és kacérkodsz az ultra távokkal, akkor neked való a 24 hetes felkészülési tervünk a BSZM maraton és maraton feletti távjaira.	Ha még kezdő futó vagy, vagy már félmaratont is futottál, akkor akár választhatod a 14 hetes téli alapozó programunkat is.