Most, ha Grincs akarnék lenni, akkor teleírnék 3 darab félfamentes lapot azzal az összeesküvés elméletemmel, hogy a Valentin-napot, meg a Halloweent, meg mondjuk a ballagást, meg a többi idióta baromságot a VTT (Virágkereskedők Titkos Társasága) találta ki, hogy érezd már magad szarul, ha nem állsz be a sorba és nem veszel 18 éves wannabe férfinak másfél köbméter virágot egy olyan alkalommal, amikor 86 métert vonatozik az iskolaudvaron úgy, hogy az előtte ténfergő wannabe nőnek a vállára teszi a kezét, pedig mindketten azt szeretnék , hogy inkább a mellére tenné. Mindezt úgy, hogy a nagycsoportos bohóckodás közben emberi fogyasztásra teljesen alkalmatlan Máté Péter dalok szólnak a teljes család und csatolt részek legmélyebb sajnálatára.
Na, de ne legyek már Grincs és a virágos maffia helyett beszéljünk arról, hogy mit ad nekünk a futás és mit ad a kapcsolatainknak.
Énidő
Pár éve még nem értettem volna (és ezért meg sem írtam volna) ezt a bekezdést, de maradjunk annyiban, hogy most már értem, hogy mennyire fontos számomra, hogy van saját magammal heti 3-4-5 alkalommal egy órám. Amikor nem beszél senki a fülembe, amikor az erdőben vagyok, amikor egyedül vagyok és kitisztulhat a fejem és rendezem a gondolataim. A futás egy legális és társadalmilag elfogadott indok, hogy végre egyedül legyél, ne legyél hülye, hogy nem használod ki az edzéstervem van, muszáj elmennem futni kártyát! Most arról nem beszélve, hogy futás közben rettenet jó világmegváltó ötleteim vannak, hogy egész nap gondolkozom valamin és futás közben jövök rá a megoldásra, de ezt már biztos ti is tapasztaltátok magatokon.
I’m sexy and I know it
Okok, beszéljünk a párkapcsolati matekról. Korunk két nagy gondolkodója (Dr. House és én) is erre jutottunk és mindketten megerősítést kaptunk a másik elméletéből, hogy jól gondoljuk. Elméletünk lényege, hogy nem bonya ez: ötös fiú – ötös lány, hatos fiú – hatos lány. Hiába éreztem én 6-os fiúként 8-as lányok irányába kiemelt szimpátiát, azok fogták magukat és nem csak, hogy levegőnek néztek, de az egész létezésemet ignorálták. Nemcsak az enyémet, hanem kb. mindenkiét, amíg meg nem jelent a horizonton egy 9-es pasi, mert akkor meg ők kezdtek el sopánkodni. Így megy ez. Felnőttként persze a valag pénz, rettenet menő autó egy-egy szintet tud segíteni, de a matek az matek, nagy átjárás nincs. Na és akkor hogy jön ide a futás? Tegyük fel, hogy csúnya, ronda társadalmi szépségideál befolyásol mindenkit és 124 kilósan mondjuk 4 pontos csávó voltam, most így meg a 90 kiló hajnalán mondjuk 6-os magassága. Más a horizont, más a terep. Mármint nem nekem, mert boldog házasságban élek, de érted mit akarok mondani.
Maga biztos nagyon magabiztos
Jaja, ha itt az előző ponton kicsit önértékelésileg rágódok és visszatekintek tenmagamra, akkor biztos megfigyelhető volt nálam is az a változás. Nem tudom én ezt annyira jól megítélni, de annyi bizonyos, hogy a futás elkezdése után az életemben is rendet tudtam tenni, le tudtam zárni régen húzódó konfliktusokat, ki tudtam lépni azokból a játszmákból, amik gúzsba kötötték az életemet, nemet tudtam mondani olyan élethelyzetekben, amire addig nem tudtam, pedig kellett volna. Ez a magabiztosság, büszkeség és tartás aztán persze az élet ezer más területére is kihat és csak hogy ide szúrjak még az előző matekos bejegyzéshez egy adalékot, ez a fajta önazonosság amivel szintén szintet tudsz lépni, ezt a másik nem is észreveszi. Várj egyszerűsítek: hetes: magabiztos és önazonos hatos.
Rundevú
Ha már itt a párkapcsolati mateknál tartunk. Ismerek olyan férjet (ich), aki valamiféle futós rendezvényen ismerte meg a párját (Frau ich) és jól és sokat lejártak együtt futni, aminek aztán ilyen csúnya vége lett:
Szóval a közös érdeklődés, a beszédtéma, a használsz-e rajtszámövet, van-e rajtad sportmelltartó fontos alapköve lehet egy hosszú távú kapcsolatnak, aminek a végkimenetele itt ül mögöttem az autóban. Szóval csak akkor fuss, ha ezeket jól meggondoltad! A jó ég se tudja, milyen veszélyek várnak rád is, ha lemerészkedsz a futópályára.
Támogató kapcsolat
Ha egy dolgot kívánhatnál futóként az élettől, akkor az ne a tökhuszadlagos 4 perces tempód legyen, hanem az, hogy olyan párkapcsolatban élj, ahol a párod támogatja a te szabadidős sportolási időtöltésedet. Sajnos nem egy, nem két esetben látom azt, hogy a pár egyik fele beleveti magát ebbe az életmódváltás kalandba és a másik fele pedig inkább minden erejével húzogatná vissza a kanapéra. Jó az úgy, ahogy eddig volt, tessék szíves lenni azt csinálni amit eddig, tessék szíves lenni úgy nézni ki, mint eddig, abból nagy baj nem lehet. Ha szerencséd van, akkor az előbbi pontból érkeztetek idáig, tehát mindkettőtök életének része a sport, kölcsönösen támogatjátok egymás szabadidejét és akkor nagy baj nem lehet.
A boldogító igen
Szóval, a futás legyen akár énidő, vagy egy olyan öncélú tevékenység, ahol annak reményében húzol futócipőt, hogy életed másik felével akadsz majd össze a futópályán, egy biztos, hogy kellemes és hasznos. Akár megtalálod álmaid párját a futópályán, és azon kívül is, akár nem, a futástól szebb, és boldogabb ember leszel. Mondj igent, legalábbis a futásra mindenképp. Az örök hűség garantált.
